Valaki hasonló helyzetben mint én?

Sziasztok, kíváncsi vagyok, hogy van-e olyan ember, aki hasonló helyzetben van/ volt mint én. Szegény családban nöttem fel, apám ivott anyám dolgozott, faluban éltünk, épp annyi pénzünk volt hogy anyu megtudta venni a mindennapi betevőt. Soha nem jártam divatos ruhákban, éppen abban amiket kaptunk, de édesanyám akkor is ott volt mellettem és a lehető legtöbbet amit tudott megvett. Osztály kirándulásra is nagyon nehezen tudtam elmenni, ha el is mentem aprócska kis költőpénzt kaptam. Az iskolában mikor bejött az érintőképernyős telefon nekem még telefonom sem volt. Mindig lenéztek az osztályban, még a tanárok is. Ünnepségekre sem szerettem menni soha mert nem volt szép ruhám, gyűrű avatón pedig muszály voltam menni, mert a tanár beírással fenyegetett. Ott is csak a ceremónián voltam majd leléptem, az osztály fotó is nélkülem készűlt. Majd vége lett az iskolának, sajnos csak egy érettségim van, édesanyám nem tudta finanszírozni a tovább tanulásom. Majd teltek az évek, folyamatosan dolgoztam és dolgozok, de így sem érzem, hogy haladnék előre! Kevesebb mint 100.000ft-ot keresek és fizikai munkán, már régi álmom hogy lerakjam a jogsit és ez sem tudom teljesíteni saját magamnak. Kérdésem van-e valaki ebben a helyzetben? Van e esetleg kilátás ebből az életből? Aki hasonló helyzetben élt, megosztaná velem nagy vonalakban, hogy mi is történt vele és hova jutott? Köszönöm előre is 24/L