Egy földműves embernek, aki egész életében dolgozik, milyen álmai, életcéljai vannak?

Földműves alatt a napszámost érted?

Mert aki mezőgazdasági vállalkozó, tehát termel és értékesít, az minden, csak nem műveletlen, a többségük diplomával is rendelkezik,de ha megkérdezik őket ők földművesnek vagy parasztnak mondják magukat. A legjobb diplomák egyike a mezőgazdasági diploma.

Ez egy baromi sznob kérdés :D

Elárulom neked, hoyg az iskolákban tanultaknak az életben többnyire elég kevés hasznát veszed.

Ha nem így volna akkor egyből vezető pozícióba kerülne mindenki aki sokat járt iskolába és éppen elvégezte azt!

Ma már nem találsz igazi klasszikus értelemben vett földműves embert mivel ezek is urbanizálódtak, traktort vettek, uniós pályázatokat írnak, befektetnek terménybe, földbe stb szóval integrálódnak a globális gazdaságba meg a helyibe kinek mire futja.

Továbbá ne hidd, hoyg egy földműves ember nem tájékozott, az ő tájékozottsága tapasztalatokra alapult, míga tied akár félretájékoztatás is lehetett, nem egyszer derült már ki, hogy hülyeséget tanítanak sokszor az iskolákban.

Egyik jó barátom paraszt. 8 általánosa van, de lényegében csak a szellemi munkát végzi. Hatalmas földbirtokon gazdálkodik, napszámosai vannak. Évről évre többet keres, mert megy fel mindennek az ára. Félelmetesen otthon van a világ dolgaiban és átlátja az összefüggéseket. Hozzá képest ha diplomásokkal beszélek úgy tűnik mintha burokban élnének. Azon kívül amit bemagoltak nem nagyon tudnak érdemben hozzászólni a dolgokhoz, az önálló gondolkodást pedig olyan mintha teljesen kiölték volna belőlük.

Életcéljai már megvannak. A8, családi ház.. 26 éves emberről beszélünk.

Én ismerek ilyen embert. Egy embernek általában több célja is van, nem csak egy nagy, hanem ugye mindig új célokat tűz ki maga elé.

Szóval akit én ismerek, annak eleinte ugye az volt a célja, hogy legyen családja, és az, hogy a családjának jólétet biztosítson, ezért dolgozott. Aztán amikor ezen nem kellett aggódnia, mert nagy házuk viszonylag sok, részben bérbeadott földje volt, akkor pl mivel abból élt, hogy a piacon eladta az általa megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket, mindig versengtek az ottani árusokkal, hogy kinek a legszebb az áruja, kinek a legnagyobb a forgalma. Olyan ez, mint amikor egy cégvezető azon igyekszik, hogy sikeres vállalkozást vezessen, semmiben nem különbözik. Aztán a feleségével mindig bővítették az üzletet, pl elkezdtek dísznövényeket is árulni, amiket a felesége nevelt otthon és nagyon jó érzéke volt hozzá.

Aztán voltak kisebb célok, pl új ház, új kocsi, új föld...

Ez így leírva amúgy jól hangzik, hogy ahhoz képest, hogy mennyire egyszerű emberekről van szó, azért mégis mennyi mindent elértek. Pedig egyszerű földműves piaci árusokról van szó és tulajdonképpen semmivel nem vitték kevesebbre, mint más...

Szerinted az átlagnak, aki iskolába jár (esetleg egyetemre) mennyivel összetettebbek a céljai? Legtöbbnek az az életcélja, hogy legyen munkája, kocsija, háza, családja, nyugodt időskora. Nem különbözünk annyira ám, mint gondolod.

Kevesen akarnak világhírnevet, és még kevesebben tesznek érte. Sok olyat ismerek, akinek még gimiben eléggé ambíciózus céljai voltak (tudósok, kutatók, riporterek...stb akartak lenni), aztán valahol a huszas éveik elején már ha megkérdeztem őket, akkor olyan válaszokat kaptam, hogy hát örülnék, ha egy mérnöki/manageri...stb állást megcsíphetné egy cégnél, vagy az pl, hogy "hát a barátnőmmel azt tervezzük, hogy a diploma után összehézasodunk, és 1-2 éven belül gyereket is szeretnénk"...

Jó kérdés a mai (pénz)gyűjtőgető életmódú világban...

Képzeld el, hogy nem azért dolgozol -pl. robotolsz egy multinak-, hogy pénzed legyen, amit aztán ételre (is) költesz, hanem a magad munkája hozza létre az ennivalódat.

Nem egy 'cég'-nek dolgozol, hanem a saját földeden magadnak, a családodnak. A saját főnököd vagy, magad osztod be az idődet,a tennivalóidat.Nem függesz a havi fizetéstől,hanem a munkádtól, és hogy mennyire ismered a természetet: kemény egy lét, de aki szereti, és így odateszi magát, annak ez az igazi független élet.(főleg azért, mert ha van saját földed,erdőd, a havi számlákból se lesz tengernyi, sőt le is válhatsz a közművekről, de ez más téma)

/ itt most nem az árutermesztőkre/termelőkre gondolok, akiknek csak a bevétel számít, hanem az egészséges mértéket tartó parasztemberekre, akiknek elég a Trabi is, nem kell nekik A8-as... :) /

Mivel szerintem az átélt élmények, a tapasztalatok adják az igazi tudást, és erre a véleményre lehet adni, ezért ajánlani tudom a Kard és kasza című századokon átívelő regényt, amely a földmívelő embert, életét helyezi a középpontba. Írója , Wass Albert -részben- saját bőrén tapasztaltakat vetette papírra, és sokkal olvasmányosabban tette azt, mint Illyés a Puszták népében: meg lehet érteni belőle, milyen álmai, életcélja van a földműves embernek.

Néhány idézet belőle:

"Hont foglalni alkalmas a kard, s annak védelmezésében hasznos. Megtartani a hont azonban csak kaszával lehet. Kaszával, ekével, izzadságos, becsületes munkával. Hont veszejt, ki másra bízza a munkát.”

Kétféle ember van ezen a világon, /…/ egyik karddal farag világot magának, a másik ekével. De a karddal faragott világot egy másik kard ledöntheti, s újjá faraghatja nagyon is gyorsan. Maradandót csupán az eke farag.”

"A kérdező azokra gondol, gondolom én, mondjuk a mai nagyapákra, akik pl egy faluban nem csináltak mást szinte, csak a több hold földjükön dolgoztak, állatokat tartottak, és másból ki sem álltak. Ugye ilyesmire gondolsz?"

"Igen,ilyenekre gondoltam,erre kellett volna válasz,erre tessék válaszolni"

A mai nagyapák nem dolgoztak a több hold földjükön, Akikre ti gondoltok, azok inkább a mai dédapák, sőt inkább ükapák és felmenőik lennének.

A mai nagyapáknak kötelező volt iskolába járni, és nem lehetett több hold földjük a téeszesítés miatt.

Én egy mai nagymama vagyok, de már az én szüleimnek is kötelező volt iskolába járni, habár a korosztályukból sokan kimaradtak egy-két évet az iskolából a világháború

miatt.

A nagyszüleim (egyik részről) gazdálkodtak, és én is sok mindenkit ismertem, akik a téeszesítés előtt a földjükből éltek. Közülük sokan keveset jártak iskolába, annál többet dolgoztak. Azt nem lehet mondani, hogy tájékozatlanok voltak. Nemcsak a gazdálkodás ügyeiben voltak tájékozottak, hanem a világ más dolgaiban is. Jártak vásárokba, elég messze is, ahol más gazdálkodókkal találkoztak, más vidékekről. Nemcsak a gazdálkodásról beszélgettek, hanem sok minden egyébről.

Akikről te kérdezel, már rég nem élnek, ezért semmilyen álmaik, életcéljaik nincsenek már.

De amíg éltek nekik is különböző álmaik és életcéljaik voltak, mint ahogy most is az embereknek.

Szerettek volna békében élni, mert nekik bőven kijutott a háborúból, a fogságból, szerettek volna boldogságot, családot, egészséges gyerekeket, kicsit könnyebb életet, nyugodt öregkort.

"Legtöbbjük nem sokat járt iskolába,meg nem is voltak annyira tájékozottak,akkor mikről álmodtak ők?"

Az álmok nem attól keletkeznek, hogy mennyit jársz iskolába, vagy milyen tájékozott vagy. Nekem volt olyan egyetemi tanárom, aki annak ellenére, hogy diplomája volt, egyetemen tanított, tájékozottnak képzelte magát (sok mindenben az is volt) mégis az egyetlen célja az volt az életben, hogy minden nap részegre igya magát és verje a feleségét meg a gyerekeit.

"Igen,ilyenekre gondoltam,erre kellett volna válasz,erre tessék válaszolni "

A te tájékozottságodról is vall, hogy mennyire nem tudtad ezt a kérdést érthetően megfogalmazni. Hacsak nem vagy egészen fiatal, 10-12 éves, akkor a kérdésed máshogy fogalmaztad volna meg. Az első és második kérdésed összhangba kellett volna hozni az igeidők szempontjából, rögtön világosabb lett volna, hogy mit szeretnél tudni.