Elvárható, hogy megértse egy 12-13 éves kiskamasz, hogy rá már kevesebb pénz jut, mivel kistesvére született?

67%-os, tedd vissza a gepszijat nyugodtan, az "én" szót akarhany e-vel írod, nem lesz nagyobb a véleményed nyomatéka. Tekintélyre szükség van, felelős, dönteni képes szülőkre is, és bizony, a gyerek helyett ok döntenek sok mindenben, ez igy helyes. Jo esetben szepen megtanítják neki, fokozatosan, mi a felelősség. A mindent a gyerekre hagyni hozzáállás nagyon karos.

Egyebkent tényleg nem terek magamhoz, pl. 62-es válaszátol sem, aki szerint ha mindkét szülő meghalna (de kedves, es milyen nagy ra az esély!), akkor a nagyobb testvért hogy romba döntené hogy a kisebbre vigyázni kell. Istenem, mondd, hogy sértett tini a valaszolo. Es ok oktatnak ki az onzetlensegrol.

Ha ket ev van a gyerekek kozott, akkor könnyebb a szülők halálát átvészelni vagy a tesommal lenni? Vagy tényleg egykéké a világ? Avagy magyarázzátok már el a szitut: szeretnétek még egy gyereket a párotokkal. Hogyan tovább? Odamentek a nagyobbhoz, megkerditek a véleményét, mire ő: jaj, nem akarom, mert kevesebb zsebpenzem lesz. Erre ti: jo, akkor nincs teso. Es boldogan felnevelitek az önzetlen gyermeket?

(Mindenesetre ezt a linket elmentem, igen tanulságos.)

Meg fogja érteni, de a tesójában jó darabig csak az élete tönkretevőjét fogja látni, semmi mást. Ti nem értitek majd, miért olyan vele, amilyen, aztán már késő lesz.

Miért kell úgy gyermeket vállalni, ha csak az első rovására lehet nevelni a másodikat?

#73, már megint félreértetted eszerint, az "ééééén" az ilyen szülők erősen túlméretezett egójára vonatkozott... És hát persze, szükség van tekintélyre - de CSAK OLYAN tekintélyre, amit az illető kiérdemelt, pl a viselkedésével. Az egy baromi nagy tévhit, hogy attól, mert valaki összehozott egy utódot, már jár neki a tekintély... azt bizony ki kell érdemelni.

(egyébként ahogy nézem, a #62-t se sikerült megértened - ezt meg abból gondolom, hogy ugye arra én is reagáltam... nem, nem a nagyobbik gyereket döntené romba, hanem a nagyobbik a kisebbiket... pedzed? Ha még mindig nem, akkor segítek:

[link] )

Az utolsó példázatod meg csak azt bizonyítja, hogy nem vagy kompromisszum-képes, vagy életedben nem beszéltél még meg senkivel semmi komoly dolgot. Mert különben tudnád, hogy ilyenkor a cél a mindenkinek a legmegfelelőbb kompromisszum megkeresése... még akkor is, ha ez általában nem 5 perc, de még csak nem is egy beszélgetés... miért, szerinted a két szülő közt általában így megy, és még véletlenül se úgym hogy az egyik most szeretne, a másik majd 3 év múlva, és megbeszélik?

76-os, hű, de ismersz, mennyi mindent tudsz rólam, es meg tobb mindent adsz a szamba, amit nem mondtam, de nem baj, felhagyok a küzdelemmel, mert van az a szitu, amikor már semmi értelme, mert ha a szavak sehogy nem segítenek, akkor nagy baj van.

Léptem. Megyek vissza zsarnokoskodni az életbe. 😂