A sógornőmmel való kapcsolat megromlott, most meg egy ilyen kéréssel hívtak fel. Ezek után mit tegyek? Vagy mit gondoltok erről az egészről?
A sógornőm és a bátyám babát vártak, sajnos a 16. héten kiderült, hogy beteg és elvetették.
Azóta tart ez az állapot.
Nekünk 4 hónapos a gyermekünk.
Ez nagyjából 7 hónapja volt. Azóta nem is beszélnek velünk. Mikor elvetették a babát akkor részvétünket nyilvánítottuk és nem is erőltettük a találkozást.
Akkor semmi reakciójuk nem volt.
Most eltelt az idő, jönnek az ünnepek. Minden évben a szüleinknél vagyunk 25-én.
Tegnap felhívott a bátyám, hogy ha megyünk valahogy oldjuk meg hogy a gyermekünk ne jöjjön mert ők még mindig nem heverték ki ami történt és igenis mi legyünk rájuk tekintettel. Hirtelen köpni-nyelni nem tudtam.
Ezek után felhívtam anyut, hogy mi történt és hogy nem e tudjuk azt megoldani, hogy vagy ők jönnek hozzánk másnap vagy mi menjünk hozzájuk mert én nem akarom magunkat kitenni ennek a cirkusznak.
Anyukám erre megsértődött, hogy majd ő elrendezi a bátyám, hogy ez nem így megy hogy ő eldönti ki jöhet hozzájuk és ki nem és én meg ne is gondolkodjak azon, hogy mi nem megyünk el miattuk.
Most olyan vegyes érzelmeim vannak. Nagyon rosszul esett, hogy a saját bátyám ilyenre kérne.
16 hetes babákat veszítettem el tavaly 39 évesen. A második vetelesem volt már abban az évben. A babának nem volt baja, a magzatviz folyt el, de az ő szíve még vert. Nem írom le a részleteket, de döntenem kellett az életéről. Azt hittem, belebolondulok. Nagyon szerencsésnek tartom magam, hogy 40 evesen 22 hetes terhes vagyok, de őt még par napja is sirattam. SoSem felejtem el.
Ilyenkor hiába jon más azzal, hogy más a nagyobb gyerekét vagy magzatát veszítette el, és az mennyivel rosszabb.
Szoval ha a sogornod még gyászol, akkor ne egy időben menjetek. Én nem kértem volna ilyet, hogy a tesómék ne hozzák a gyereküket, mert az élet megy tovább, hanem mentem volna máskor.
A kérést nem tartom jogosnak, de a fájdalmát igen. Fogadjátok el, hogy ez van most.
Az, aki szerint 7 hónap alatt bármilyen haláleseten túl kell esni, az inkább ne foglalkozzon lelkigondozassal.
Pont ezaz, hogy máskor nem tudnak jönni.
Anyu egyszerre hív meg mindenkit.
És ezért jött ez az ötletük.
Ha nem bírnám, akkor én nem mennék. Elfogadnám, hogy ti mentek a babával, ti pedig fogadjátok el, hogy ha ők (vagy csak sogornő) nem megy.
21-es
Akkor leírom, immár harmadszor: MEGÉRTEM, HOGY FÁJ NEKIK, AMI TÖRTÉNT! DE: az, hogy látni sem bírnak csecsemőt több, mint fél év után, és ilyen kérést intéznek a kérdezőhöz, az már kóros mértékű gyászreakció, amit szakember segítségét igényli.
Mindkét eddigi hozzászólásomban ugyanezt írtam le - mint még rajtam kívül vagy tízen -, talán most már megérti mindenki. Senkinek a fájdalmát nem fikázom le, mindössze magyarázatot fűztem ahhoz, miért tartom kórosnak ezt a lelkiállapotot.
A bátyád gyűlöl egy 4 hónapos csecsemőt...
Ez az igazi ....háziság!
20#!
TELJES mértékben igazad van!
Itt nem a bébi elvesztéséről, hanem a bátyuska rosszindulatú viselkedéséről van szó!
nem az ő bizniszük b+
gyerekkel vagy sehogy.. és örörkre megszakítanám a kapcvcsolatot velük..nálam itt akár rokon akár nerm elvágja magát egy életre büös mocskos állat menjen diliházvba...nem akarja látni ROKON GYEREKET??? szégyen mi gyász ez...hagyd a p****ba...karácsonyozzatok a kisgyerekkel ti szülők..nincs karácsony gyereketek nélkül de paraszt állatok nélkül van úgyh
kellemes ünnepeket :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!