Elég durván össze vesztem édesapámmal. Nem érzem,hogy én hibás volnék,de én kérjek elnézést?

Lassan 3 hete már,hogy gyakorlatilag feleslegesen balhézott velem.Lakást szeretnék vásárolni,egy része kp,de nagyobbik része hitel.Meg is beszéltük előtte még tök boldogan mennyit tudok félre tenni havonta,amit tartok is,oda is adom még véletlenül se nyúljak bele.Erre folyamatosan jöttek a megjegyzések,hogy ennyit is meg annyit félre tudtál volna,mármint többet. Mondom nyugodj meg,azért egy két kiadás van,meg valamennyire élni is kéne. De annyira el durvult már,hogy mikor 15 éves voltam és vásároltam kerékpárt,hogy arra is költeni kell,meg bármibe bele fogtam hobbi az mindig csak rossz. Én annyit mondtam sose voltál mellettem,nem anyagilag,hanem csak úgy szavakkal támogatni. Anyagi részt is mondtam sose kértem ezekre.Jelenleg ott tartunk nem is köszönünk egymásnak,házon belül is kerüljük egymást,hiába vagyok kb külön részen. A zuhany,meg a konyha közös.Ő 51 én 25.Részben az elején értettem mire gondolhatott,hogy minnél többet tegyek el,de amit megbeszéltünk ugye tartottam is,és aktuálisan ott tartunk semmit se tettem.Innen onnan hallottam vissza,hogy miket panaszkodott,hogy azt mondtam utálom. Ilyet pedig nem,csak az igazat ahogy áll/ állt a dolgokhoz gyerek koromban is