Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Hogy lehet valakinek megmondan...

Hogy lehet valakinek megmondani, hogy nem bírom napi szinten a panaszkodását?

Figyelt kérdés

Már nem mondanám barátnőnek, de 10 éve ismerem. Mióta dolgozik, napi szinten írja évek óta a munkahelyéről a panaszkodását, illetve részletesen kifejti minden nap a feladatait. Mostanra jutottam odáig, hogy én ezt nem bírom tovább. Tényleg évekig türelmesen válaszolgattam, de most már kegyetlen.

Sajnos van, hogy napokig nem nyitom meg amit ír, vagy csak egy egy szót válaszolok, de ez sem megoldás, mert tovább írja a regényét. Semmi más téma nincs, mert ha próbálok magamról is írni, vagy valami hétköznapibb dolgot felhozni, akkor is visszakanyarodik a munkahelyéhez.

Múltkor jeleztem neki, hogy én nem értem amit ír, meg nem tudok mit reagálni a munkahelyi feladataira.

A párom szerint rég tiltanom kellett volna, mert elveszi az életkedvem.



márc. 25. 20:23
1 2
 11/13 A kérdező kommentje:

#10: Jajj a messenger hívás még rosszabb lehetett. Szerintem jól tetted, hogy nem nyitottad meg többé az üzenetét. Tényleg egy idő után torkig van az ember már mások hülyeségeivel. Főleg ha egy értelmes párbeszédet nem lehet velük folytatni.


Azt nem értem, az ilyen emberek hogy nem veszik észre magukat?? Csak feltűnik az embernek, hogy folyamatosan a panaszkodást nyomja.

Akiről én írok, ő néha annyit mondott, hogy bocsi, hogy panaszkodott. (Gondolom észrevette, hogy napokig nem nyitottam meg az üzenetét.) Majd másnap ugyanúgy folytatta tovább. Szó szerint olyan hosszú üzeneteket ír a munkájáról megállás nélkül, hogy lefele görgetni kell. A felét sem értem. Sosem tudok hozzászólni azon kívül "Jaj de rossz. Sajnálom, hogy ennyi munkád van. Igen rémesek a munkatársaid. Szörnyű, hogy rád nyomnak mindent." Én nem vagyok otthon az ő munkakörében. Meg őszintén...nem is érdekel. Én sem részletezem senkinek a munkám, mert senkit nem érdekel a kollegáimon kívül.


Meg nekem is vannak problémáim az életben. Engem bezzeg sosem hallgatott meg...

ápr. 18. 22:06
 12/13 anonim ***** válasza:

Átérzem a helyzeted. Az előző kommentben nem teljesen jól írtam, ugyanis engem videóhívásokban trakált a sok rizsával, és amikor nem néztem a kamerába, számon kért, hogy miért figyelek másfelé. Gondolhatod, milyen volt... Már nem értem, miért voltam akkora hülye, hogy 2-3 óráig fogtam magam előtt a telefont hallgatva az érdektelen sztorikat. Csak mostanában esett le, mennyi időt pazaroltam el az életemből rá.

Sajnos nem tűnik fel az ilyen embereknek, hogy mit csinálnak. Úgy vettem észre, hogy ők egocentrikusak, és csak az számít nekik, hogy valaki rájuk figyeljen. Nem is gondolnak arra, hogy másoknak nem olyan fontosak az ő problémáik, mint nekik.

Egy percig se legyen bűntudatod, hogy nem fordítasz időt egy ilyen emberre. Nekem sem volt, viszont megbántani sem szerettem volna, hogy szó nélkül eltűnök, de más megoldás nem volt. Azóta viszont teljes nyugalmam van, és örülök, hogy megszabadultam tőle. Felőlem nyugodtan el is hordhat mindennek mások előtt, nekem akkor is megéri a nyugalomért! :)

ápr. 18. 22:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/13 A kérdező kommentje:

#12: Megdöbbentő amit te is írsz. Nem is gondoltam volna, hogy sok ilyen ember vagy. Viszont azt gondolom rólad, te is jószándékú lehetsz és nem szeretted volna megbántani. Meg ahogy magamból indulok ki, úgy voltam vele, hogy most mibe kerül ha elolvasom amit ír, nincsenek barátai, ki hallgassa meg. De betelik a pohár.


Azóta nem is beszéltem vele. Le volt némítva. Ma beleolvastam a regényébe. Ijesztő, de fel sem tűnt neki, hogy nem reagálok semmire. Volt itt minden. Másik munkakört fog ellátni májustól, panaszkodik, hogy mindenki rá nyomja az utolsó napokban is az összes régi munkát az eredeti helyén. Aztán írja, hogy nem érdekli semmi, fel fog mondani. Majd meséli, kapott fizetésemelést. Aztán a mai adag az volt, hogy senki nem szervezett búcsúbulit és ez mennyire rosszul esik neki, és kérdezi túlreagálja-e?

Hát ahogy elolvastam bennem már ettől felment a pumpa.

És az még rosszabb, hogy egy kicsit sem merül fel benne, hogy vajon miért tűntem el? Mi van ha történt volna velem valami, vagy beteg vagyok, vagy nekem is rossz napjaim vannak?

Én ettől torkig vagyok.

Olyan jó lett volna csajos témákról vagy általános napi dolgokról beszélni, vagy csak egyszerűen viccelődni, de ennél még az is jobb lett volna ha megbeszéljük, hogy épp süt a nap.


Neked annyira köszi a jó tanácsok miatt. Jófej lehetsz. :)

ápr. 24. 21:24
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!