Érdekesnek tartanál olyan meztelen erdei szertartást, amely energetikailag a természettel és saját természetünkkel alkot egységet?

Ha megvan az a környezet és hozzáállás (pl hogy nem mustrálsz senkit csak azért mert pucér) és valóban megvan a helynek az "ez egy biztonságos hely ahol senki nem kefél velem gondolatban" hangulata

Mert az előző válaszokból kiderül hogy mindenki rögtön összekapcsolja a szexualitást a mezítelenséggel, holott ez talán a legtermészetesebb dolog a világon.

Idegen környezetbe, idegen emberek közé ahol nem érzem biztosítottnak azt hogy senki nem fog szexuális töltettel mustrálni fontolóra SE veszem a dolgot, mert legtöbbször érzem ha valaki így néz akár az utcán, és olyankor bennem belobban a zsigeri agresszió (nőből vagyok, értek már atrocitások, úgy gondolom ez egy természetes reakció a részemről) és ebből kifolyólag nem tudnék a meditációra koncentrálni. Pont az előző válaszolók hozzáállása miatt, mert mindenki azt tartja szem előtt hogy "OMÁJGÁD MEZTELEN EMBEREK MEGYEK ÉS JÓL MEGNÉZEM" amikor ennél távolabb nem is eshetne az amit valóban el akarsz érni ezzel az egésszel.

Ha viszont úgy jön oda valaki hogy "figyelj van ez az önismereti spirituálitás csoportos foglalkozás aminek része a meztelenség vagy legalábbis szellős öltözet" és még le van fektetve pár íratlan szabály, hogy mindenkinek a szemébe nézel, nem felejted senkin a tekinteted, ha kényelmetlen helyzetbe hoz valaki bármivel akkor AZONNAL szólsz az illetékesnek stb.

Mert elvileg nem a szexről szól... Ugye?

Valamint: az önismeret fejlesztéshez csoportos foglalkozáshoz nem hinném hogy bármilyen nemben szükség lenne a meztelenségre. Sőt, pont arra lenne szükség hogy az ember a lehető legkomfortosabb környezetben, ruhában legyen (vagy anélkül) de a puszta tény hogy valaki el tudja engedni a meztelenséggel járó szorongást már feltételezi hogy rendelkezik annyi önismerettel hogy ne kattogjon olyanokon idegen környezetben hogy ki mit gondol arról hogy hogyan tüsszent. Tehát neki irreleváns az önismereti foglalkozás. Ha nem irreleváns akkor meg nem kellene egy amúgy is idegen környezetbe arra ösztönözni hogy vetkőzzön le. Remélem kb átjön hogy miért érzem ellentmondásosnak azt hogy idegenek között meztelenül önismerkedünk. Még ha csak nem is kell meztelennek lenni akkor is kell az embernek új társaságban egy kis idő hogy felmérje a terepet és kiszóródjanak azok a megbízhatatlan emberek akik pl túl invazívan fejtik ki egyáltalán a véleményüket, vagy meztelenkedés közben kényelmetlen helyzetbe hozzanak bárkit, bármivel. Kell az idő ahhoz hogy egyátalán megbízz valakikben, még inkább ahhoz hogy feltétlenül megbízz bennük és komfortosnak érezd azt hogy pőrén meditálj velük.

Mert ha ezt úgy ahogy leírtad és kivitelezted nagy eséllyel valaki traumatizálva távozik onnan. Összeszokott csapat kell ehhez, akik természetesen és helyén tudják kezelni a naturalizmust szexuális feszültség és modortalan poénkodások nélkül.