Akik 25 éves kor körül váltak szülővé, nem érezték úgy, hogy ezzel vége is az életüknek?

"Fiatal anyukaként sokkal több "bolond" dolgot megcsinálok a gyerekemmel, pl. simán csúszdázok vele a játszótéren, mászunk mindenhová..stb. "

Ajjj, ez fájt...szerinted a 33 éves anyuka nem csúzdázik a gyerekével, nem vidámparkoznak, vízibicikliznek, párnacsatáznak?:D

Elárulom, még a 44 éves ügyvédnő is homokozik a gyerekével a játszótéren. Magassarkúban. Mert úgy jár munkába és onnan megy az oviba, onnan meg játszótérre. Szóval gyenge érv, h neked ezért milyen jó már, mekkora előny.

Én 26 vagyok(N). Mikor a "van e valakid?" kérdésre "nincs" a válaszom, megkapom a "már azért ideje lenne" megjegyzést. Célozva itt a koromra, hogy azért lassan házasság, gyerek játszana bla bla... Egyik nap is ezt volt, mire bevágtam: Szerintem meg nem. Nálam jobban senki sem tudja, hogy mire van szükségem. Elhallgatta az illető.

Persze aki ezt mondta, fiatalabb, párkapcsolatban él, de közben erősen nyáladzik mások után (én utánam is), sokszor panaszkodik, hogy ez sz@r, meg az sz@r, de neki a sz@r is jobb a semminél. Nekem egy rossz kapcsolatnál bármi jobb. Tapasztaltam, tudom, hogy mit beszélek.

Természetesen vágyom egy párkapcsolatra, de nem fogok senkit felszedni csak azért, hogy elmondhassan: "nekem is van már pasim, hehe".

Picit eltértem, de annyi a lényeg: Azt csináld és úgy csináld, hogy számomra jó legyen. Ahogy te/ti szeretnéd/szeretnétek. Másokat erről feleslegesen kérdezel meg, mert ahány ember, annyi felfogás. Ami az egyiknek jó, a másiknak nem. Ami egyiknek teljesen természetes, a másiknak teljességgel elfogadhatatlan.

"Ajjj, ez fájt...szerinted a 33 éves anyuka nem csúzdázik a gyerekével, nem vidámparkoznak, vízibicikliznek, párnacsatáznak?:D"

Bocsánat, hogy nem ismerem minden idősebb anyuka játszótéri szokásait, de engem az anyukám pl. pont 33 évesen szült, és egyáltalán nem volt benne semmi bolondságban. (meg mondjuk nem is bírta volna el a műanyag csúszda) Nekem ez a személyes tapasztalatom.

Meg az, hogy néha furán néznek rám a padon ülő anyukák, mikor mászok a fiam után a toronyba, aztán csúszok le a csúszdán (akár magassarkúban).

Visszatérve anyukámra, akkori viszonylatban ő nagyon későn szült, (mondjuk most már 33 év nem számít annak), de köztünk órási szakadék volt mindig is gondolkodásmódban, életfelfogásban, mindenben. Ezt részben a korának is tulajdonítottam. Osztálytársaim, ismerőseim szülei kb. 10 évvel voltak fiatalabb nála, és ez nagyon érezhető volt. Én fiatal anyuka szerettem volna lenni, és ezt nem bántam meg.

Szóval a 44 éves ügyvédnőktől elnézést kérek, nem állt szándékomban megsérteni őket, de kitartok az álláspontom mellett, sokkal több energiám van, és több dologra vagyok kapható, mint egy átlag 40 éves szülő.

"ki az a hülye, aki 25 éves kor körül szülővé válik?"

Azért ez durva. Azért egy 25 éves nő nem egy tizenéves kamasz. Miért ne szülhetne gyermeket? Egészségügyileg abszolút a legjobb kor. Csak a mai hülye trend az, hogy szüljön mindenki 30 meg 35 felett...

Komolyan nem értem, hogy mi a probléma vele. Rengeteg ismerősöm szült ilyen idős korban, természetesen nem a szülők nyakára meg a segélyre. Kibulizták magukat tizenévesen, megteremtették a gyermekvállaláshoz szükséges alapokat, most pedig boldogan élnek a gyermekükkel együtt. Nyilván az, aki 25 évesen a gyermekvállalás mellett dönt, az azért dönt úgy, mert neki a gyermek hiányzik a boldogságához, és nem az, hogy minden héten berúgjon a haverokkal.

Az, aki tudatosan vállal gyereket, az nem úgy érzi, hogy vége az életének, hanem úgy, hogy csak most kezd el élni igazán.

Ha te azt érzed, hogy vége van az életednek, akkor lehet, hogy elhamarkodtad a dolgot.

Egy generációval előbb az volt az általános, hogy a nők 20-25 között szültek...

A 25 teljesen ideális gyerekvállaláshoz szerintem. De az is rendben van, akik 30-35 felé/felett vállalnak gyereket, mert akkor jön el az ideje.