Nem unalmas a házas élet sok év után?

"Sosem unalmas azzal lenni, élni, akit őszintén, teljes szívből szeretünk. Ennyi."

Ez csak a mesekönyvekben van így, hogy semmit nem kell tenni csak nagyon szeretnetek egymást, és akkor minden tökéletes.

21. Hát ezek szerint mégsem csak a mesékben van ilyen... A való életben is.

Ki mondta hogy semmit nem kell tenni a kapcsolatért? Erről egy szó se volt. Szimplán annyit írtam, hogy akik valóban szeretik egymást azoknak nem unalmas a házasságuk. Az már nem az én hibám, hogy ebbe nem tudsz belegondolni, hogy ez mit jelent.

Segítek: azt, hogy akik szeretik egymást, tesznek a kapcsolatukért, akarnak és törődnek egymással. Ez a szerelmükből fakad. Ezáltal nem lesz unalmas.

Azzal lesz unalmas élni aki nem törődik a párjával, se a kapcsolattal.

Akik szeretik egymást, azoknak a kölcsönös törődésre is igénye van. Mit nem értesz ezen?

Az elmúlt évben voltam2csodás utazáson,átlagban25-30emberrel.Ennyi emberből 2párra mondanám,h nagyon össze illettek-állandóan évődtek,viccelődtek egymással,de a többin látszott,főleg a pasikon,h a hátuk közepére nem kívánják ezt a cécót.

A magam részéről ehhez annyit tudnék hozzá tenni,h amióta szingli vagyok,sokkal boldogabb vagyok,mint bármikor:azt csinálok,amit akarok és azzal,akivel akarom,de őszíntén szólva a legviccesebb ember is egy idő után fáraszt és untat!

"Szimplán annyit írtam, hogy akik valóban szeretik egymást azoknak nem unalmas a házasságuk."

ha ez ilyen egyszerű lenne.

hány olyan van, hogy nagyon szeretik egymást, de inkább már csak mint nagyon közeli családtagok

" de már inkább csak mint nagyon közeli családtagok"

Hát , akkor azoknál sose volt igazi szerelem, vagy nem tudom...

Én nem tudom elképzelni sem, hogy életem szerelmét máshogy szeressem, vagy kevésbé szeressem, csakis szerelemmel.

na, egy újabb tündérmesés általánosítás: akiknél sok idő elteltével már nem lobog úgy a szerelem, azok valójában sosem voltak szerelmesek.

lassan coelho-i magasságokban járunk