Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Válóok, vagy túlzok?
Röviden annyi az előzmény, hogy férjemmel külföldön dolgozunk periodikusan, probaljuk a 0-rol felépíteni az életünket.
Jó pár napja furcsán éreztem magam, vettem korai terhességi teszteket és mint kiderült védekezés mellett terhes maradtam. Lesokkolt teljesen, legalább 2-3 évre konkrét terveink voltak, később szerettünk volna családot és azóta minden napom azzal telt, hogy agyalok mi lenne a legjobb döntés és rengeteget sírtam. Végül arra jutottunk, hogy mindenkinek az a legjobb, ha most nem tartjuk meg, nincsenek körülményeink, itthon egy fizetésből pedig nyomorognánk.
Elindultunk haza, hogy itthon “megoldjuk” ezt, és az úton jöttek a problémák amik miatt most is alig térek magamhoz. Az első ott kezdődött, hogy egy eléggé ramaty céges autóval jöttünk,s néha átvettem a vezetést, amikor is kb apróságok miatt förmedt ràm. Pl nem engedtem fel a kuplungot elég hamar stb, rendesen felemelte a hangját és ütögette a lábát, hogy nem igaz h ennyit nem tudok. (Évek óta vezetek, ennél nagyobb hibám sosem volt)
Aztán én szerettem volna egy másik útvonalon jönni, azzal párhuzamos amelyiken jöttünk,-ugyanolyan távolságra is- mert útba esett volna anyukám(megleptem volna, nem tudta hogy jövünk) a férjem pedig teljesen ellenszenvesen kijelentette hogy nem megyünk azon az útvonalon. Próbáltam teljesen normálisan rájönni, hogy mégis miért, amire megint felemelte a hangjàt, hogy arrafele rossz az út, az autó esik szét, anyám amúgyis jön majd ide, és “miért nem jöttél egyedül akkor?!” Mondattal fejezte be. Ez már teljesen szíven ütött, hiszen nem egyedül estem teherbe, hogy mondhat ilyet?!
Ezután pedig éreztem, hogy elkezdek vérezni, tehát vetélésem lett…lehet a stressz is, vagy a napokban esedékes menstruációm is épp most jött… Újra megijedtem, sírtam de a párom végig egy szót sem szolt hozzám.
Valahol “örülök” hogy a természet megoldotta ezt, de mélységesen bánt a ferjem viselkedése és óriásit csalódtam. Azt érzem, hogy ez a helyzet megmutatta mennyire is törődik velem. Korábbi vita ide- vagy oda, ha a terhes feleséged elkezd vérezni legalább megkérdezhetné hogy hogy vagyok?!
Itthon elvégezte a dolgát majd este be bujt /volna/ mellém ha engedtem volna.
Még most is alig térek magamhoz, rossz és sokkoló élmény de ami őt illeti… bocsánat ha kicsit zavaros, nagyon nehèz most nekem.
válasza:"Szive szerint megtartotta volna, szeretett volna apa lenni, azt mondta ha úgy akarom akkor ő dolgozik majd keményen, kijön külföldre amíg lesz házra való stb még örültem is a hozzáállásának."
Hát nekem az, hogy elköltözne a családjától baromira nem azt jelenti, hogy apa akar lenni. Max. csak papíron.
válasza:Na csak megoldódik, hogy nem kell hazaköltöznötök.
Vagy csak így ért véget a meséd?
válasza:Anyádhoz gondolom azért nem akart menni, mert egyből jött volna a kérdés, hogy miért vagytok ott. Ő meg gondolom nem akart vele eldicsekedni, hogy épp abortuszra visz, mert nem tudná eltartani a családját.
Ha ez nem az első eset volt, hogy bunkó, nem törődik veled, az elhiszem, hogy ez most az utolsó csepp a váláshoz.
válasza: válasza:Ulj le vele ezt atbeszelni
A ferfiak furcsan tudnak reagalni ilyen helyzetben. Pl erzelmileg nagyon is megerintette de inkabb kirekeszti ez okozhatja h ideges zaklatott utalatos
válasza:Köszönöm a normális válaszokat!
Ilyen komoly döntés előtt mèg sosem voltunk eddig. Az első napokban türelmes és megértő volt, engem viselt meg jobban, főleg mert sosem gondoltam volna, hogy az első terhessègem ilyen lesz és erre kell készüljek. Hisztisnek nem mondanám magam, az egész kimerült abban hogy szomorú voltam, néha elkezdtem sírni, töprengeni.
Igazából a “sztori” már ki van találva, senki sem tudja hogy valójában miért jöttünk haza, munka ügy az ürügy, szóval anyumnak ugyanezt fogjuk mondani, akár mentünk volna hozzá akár ő fog jönni 2 nap múlva , nem ez volt az indok amiért nem akart menni, egyszerűen a rossz autó szerintem és az idegesség, de közölhette volna kiabálás nélkül.
Ezt a fajta reakcióját ismertem, kiakad aztán kis idő múlva lenyugszik, ezzel mèg együtt tudtam volna élni, itt leginkább az zavar , hogy egy ilyen közepette még az sem érdekli ha a felesége rosszul van. Egyébként azóta ő nem szól hozzám…
válasza:Nagyon sajnálom, kérdező. Akárki akármit mond, ha még bocsánatot sem kér, sőt, még neki áll feljebb, akkor még annyi esze sincs, hogy felfogja, mi történik. Vagy pedig egy önző, egoista alak. Basszus, elvetéltél, és még csak azt se kérdezi, hogy vagy? Ez nem normális. Azóta már fel kellettvolna fognia, hogy egy paraszt volt, és ha akkor nem is,most kellene támogatnia. De nem teszi.
Micsoda egy $zar alak!
válasza:Kérdező én nagyon sajnállak, a vetélés nem vicc hanem egy komoly állapot. Fizikailag és lelkileg is sokk. Ez történt veled és még ő nem szól hozzád? Játssza a sértődöttet?
Felfoghatatlan. Gondold el hogy hányszor kerül egy ember válságos helyzetbe. Amikor igenis számitani kell a másikra. Ő akkor még rátesz egy lapáttal és tetézi a rosszat? Ez óriási pofon.
Néha az ember akkora stressz alatt van hogy nem tud normálisan reagálni. De a felnőtt ember ezt utólag belátja és bocsánatot kér. Nem hogy még ő ne szóljon hozzád. Ilyen emberrel anyagi közösséget majd családi közösséget építeni minimum kockázatos. Nem csodálom, hogy megingott a bizalmad.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!