Mi a véleményetek arról a 26 éves-állítása szerint szerelmes-értelmiségi nőről, aki az első együtt töltött szilveszteren, a hotel liftjében összeveszik a párjával azon, hogy a férfi a két külső hívógomb közül (FEL-LE) nem a megfelelőt nyomta meg?

Szomorúan olvastam végig a történeteteket. 43 éves férfi vagyok, és pszichológusként, tanárként dolgozom. 15 éve vagyok házas, van egy gyönyörű feleségem és 2 csodaszép gyermekem. Ha megengeditek, szeretnék segíteni Nektek, ugyanis szerintem a kapcsolatotok megmenthető volna. Ti valóban egymásnak lettetek teremtve, de mindketten nagyon sok hibát követtetek el. Ez adódhatott abból is, hogy túl nagy volt a megfelelési kényszeretek. Annyira akartátok, hogy működjön, hogy akaratlanul egyre több és nagyobb hibákba estetek.

Lévén, hogy először a férfi kérdését olvastam, erre reagálnék. Egy 26 éves nő, bármennyire is felnőtt már, még alakuló félben van. A nők, mindent érzelmileg élnek át, és mivel az anyaság kódolva van bennük, akaratlanul is a majdani házasság, a közös gyerekek a szemük előtt lebegnek. Ezért is fordulhatott elő, hogy a kérdésedben feltett lift gombos problémát később a közös gyermekvállalásra ható szemszögéből magyarázta. Ezért, bár nem való az első közös szilveszteren egyáltalán bármin is vitatkozni, de ha már megtörtént, próbáld a magyarázatát úgy elkönyvelni, hogy ha nem ez lett volna rá a válasza, akkor nem is lenne igazi nő. A többi, amiket leírtál, a tv-s sztori, esetleg a gps, az mind-mind butaság. A részéről talán kötözködés, de nem hinném, ha tudta volna előre, hogy ez Neked sokkal később is még gondot fog okozni, akkor is megteszi. Az élet öröme sok más mellett a spontaneitásokban rejlik, így butaság volna mindig, mindent előre megtervezni. A gondolatainkat és kimondott szavainkat rengetegszer nem tudjuk kordában tartani, ennek elvárása is képtelenség. Ezért sokszor akaratlanul megbántjuk a másikat. És itt az akaratlanul szón van a hangsúly. Mert kell tudni különbséget tenni a kettő között. Két ember minél több időt tölt el egymással, annál inkább összeszoknak, s annál kevésbé fogják egymást akaratlanul megbántani. De 8 együtt töltött hónap ahhoz sajnos kevés, hogy a másik minden rezdülését ismerd. Ezért nem lenne szabad ennyire összeveszni, vagy megjegyezni és el sem felejteni az ilyen jellegű megjegyzéseket. Egy pillanatra gondolj csak bele. Tudod-e például, hogy melyik virág, melyik ital, melyik szín Kedvesed kedvence? És ha nem tudod, akkor honnan tudhatnád, hogy mely gondolatok vannak a fejében, mi az amivel igazán megbántod, vagy igazán örömet okozol? Ha ezen egy kicsit elgondolkozol, akkor magadtól is rájössz, hogy talán amikor a gps-hez nyúlt, nem sejtette mekkora problémátok lesz majd ebből.

Úgy látom szereted ezt a lányt, s bár azt írod szakítottál vele, és ez Téged megkönnyebbített, nem hiszem, hogy így van. Mérges vagy rá, mindazért amivel fájdalmat okozott Neked, és mérges vagy rá, hogy már nincs melletted. Ugyanakkor úgy érzem mérges vagy magadra is, mert tudod, hogy Neked is vannak hibáid, az ő hibáit mégsem tudtad elfogadni. A kérdésfeltevésed elkeseredettségből adódik, de a hozzászólásaid már-már gúnyosak. Mindig újabb és újabb problémádat írtad le, mellyel a válaszolókból azt csikartad ki, hogy látatlanba se szimpatizáljanak még véletlenül sem a lánnyal. Ezzel együtt, ha nem érdekelne már, nem töltöttél volna egyetlen percet sem ezen az oldalon a szakítás után.

Most pedig jöjjenek a leányzó kérdéseihez való hozzáfűznivalóim. Te sokkal részletesebben írtad le a problémáidat, ezzel nem kevés időt eltöltve. Mindkét esetben már a szakítás után, ami arra enged következtetni, hogy a különválás után is ez volt ami legjobban foglalkoztatott. Már itt leszögezhetem, hogy biztosan szereted ezt a fiút. Az írásaidban az általad megélt tényeket írtad le, és a hozzászólásaidban a válaszadók üzeneteire reagáltál, nem gúnyolódtál. A férfiak másképpen működnek, mint a nők, nem az érzelmeik vezérelik őket elsősorban. A barátod viselkedésére, arra amiket a veszekedések alkalmával mondott, nincs mentség. Csúnyán viselkedett, nem szabadott volna. Nem hiszem, hogy ilyen mondatok hallatán lenne olyan nő, aki nem fakad sírva. Mégis gondolj arra, hogy valójában nem így gondolja. Ő is emberből van, érző lény. És bár nem szabadott volna, de a célja az volt, hogy szándékosan fájdalmat okozzon Neked. Hidd el, akkor volt őszinte Hozzád, amikor órákon keresztül beszélt és kért bocsánatot a kocsiban. Sokszor mondanak az emberek kétségbeesésükben olyat, amit később megbánnak. Ezért is kérnek később bocsánatot. És mivel nem vagyunk természetfeletti lények, sokszor elkövetjük ugyan azokat a hibákat, mire végre tanulunk belőlük. A megcsalás egy sajnálatos dolog, a párod részéről szégyenletes. Ha problémátok van egymással minden esetben megbeszélni kell, nem pedig menekülni előle. Régen történt, októberben. Már biztosan megbocsájtottad neki, elfelejteni mégsem tudtad. Még nem telt el elég idő, nem nyerte el újra a bizalmadat. Ha azt az érzést próbálod magadban erősíteni, hogy bízol a partneredben, számára Te lehetsz a legjobb, akkor felgyorsítható a folyamat. A tisztelet kölcsönös kell legyen. Ennek egyik alapvető fontosságú alkotóeleme az őszinteség. Azért van két ember együtt, mert nem csak szeretik egymást, hanem számíthatnak egymásra. Nyugodtan kérdezz bármit a párodtól és beszélgess vele bármiről. Egy kapcsolatban közötök van egymáshoz, egymás minden öröméhez és gondjához. Teljes bizonyossággal állíthatom, hogy nem vagy beteg. Sem skizofrén, sem nem normális. És ezt a párod is tudja. A női-férfi szerepekről alkotott véleménye abszolút az ő átgondolatlan elképzelése, a valóságban nincs így, ne vedd magadra. A legnagyobb butaság az lenne, ha ennyi „harc” és befektetett energia után megfutamodnál. Ne akarj szabadulni a kapcsolattól.

Szereted ezt a fiút, mindazok ellenére, amit itt megfogalmaztál. Miért? Azért, mert Te is úgy látod, hogy az igazi énje nem ilyen, hanem olyan, amibe beleszerettél. Ha keres, ne utasítsd el, legalább beszélj vele. Felnőtt emberek vagytok, akiknél ez nem lehet akadály.

Az én meglátásom:

Ti egymásnak lettetek kitalálva! Lépjetek mindketten túl a sértettségeteken és büszkeségeteken! Ha azt mondtátok, hogy március elsejével tiszta lappal új életet kezdtek, akkor ezt tegyétek! Az októberi megcsalás épp úgy, mint a szilveszteri lift-gomb sokkal hamarabb volt! Ha két ember 8 hónap alatt ennyi megpróbáltatás után, ennyiszer újrakezdi a közöset az nem véletlen! A közös azt jelenti, hogy mindaz, amiben Ti ketten szerepeltek! Nem számít, hogy mit értetek el, míg a másikat nem ismertétek! Nem számít milyen emberek voltatok! Az számít, hogy együtt mit értek él, s együtt milyen emberek vagytok! Szeretitek egymást, ez nem is kérdés! Sok hibát követtetek el mindketten! Felejtsétek el őket, bocsássatok meg egymásnak, s ne kövessétek el újra őket! Ez a megoldás! Nem attól lesz valaki nő, hogy hogyan viselkedik a szexuális kapcsolataiban! Ezzel együtt meg kell beszélni ha probléma van, és ha a partnered igényli és Te nem az undorodás miatt nem csinálod meg, akkor igenis, legyen része az életeteknek egymás orális kielégítése is. És nem attól lesz valaki férfi, hogy a büszkeségét előtérbe helyezve nem kér bocsánatot attól, akit szeret. A Rómeó és Júliában vajon „papucs” lett a férfi, hogy ő állt az erkély alatt, s mondta el kedvesének mit jelent számára?! Persze, hogy nem! Kedves férfi társam! Napokkal ez előtt megbántottál valakit! Valakit, akit nem csak, hogy elmondásod szerint szerettél,hanem meg sem érdemelte volna! Tehát, az volna a helyes, még ha a kapcsolatot nem is kívánjátok folytatni, hogy felhívod, és őszintén bocsánatot kérsz!

Biztosan mindketten olvassátok a másik kérdéseit is, azért én mindhárom kérdéshez bemásolom a javaslatomat!

Sok boldogságot, és szerelemben együtt töltött éveket kívánok Nektek!

Üdvözlettel: K.H