Semmihez nincs kedvem a barátom nélkül. Mit tehetnék, hogy normális életet folytassak nélküle is? Tudom, hülye kérdés, de tényleg zavar.

Én is így érzek,ahogy te.

Amikor nála vagyok,és ott vagyok vele napokat (úgy,hogy közben haza sem jövök) nyugodt vagyok,minden rendben van.

De amikor már tudom,hogy haza KELL jönnöm,tiszta ideg leszek,nincs kedvem itthon lenni,feszültté válok.

Sírhatnákom van,ha arra gondolok,hogy holnap suli és egyszerűen úgy érzem,ha nincs mellettem a barátom,akkor minden erőm elszáll.

Ő az első nekem,és talán túlzottan is szeretem.Még nem múlt el a rózsaszín felhő :-)

Most fogok érettségizni,és sokkal könnyebb akkor tanulni,ha nála vagyok.

Itthon meg csak az órát nézem és parázom,hogy megint semmit nem haladok és mikor találkozhatom már vele.

Szerintem csak túlságosan oda vagyunk értük :-DD

18/L