Csak én nem hiszek már a szerelemben? Normális az ilyen kemény magány és szenvedés ilyen fiatalon?

Nem csak te nem hiszel, a kérdésedre válaszolva. Habár sokszor úgy tűnhet, hogy a problémáink egyediek, és tök egyedül vagyunk, ez nem így van.

Próbáltam megválaszolni a kérdést, de úgy érzem nincs is konkrét kérdésed, csak egyszerűen le akartad írni, hogy magányos vagy. De nem vagy egyedül. Szerintem nem élt még olyan ember a világon, akinek ne lett volna az életében ilyen maganyosabb időszaka, főleg fiatalon. Teljesen normális, hogy így érzel.

Most kilátástalannak tűnik minden, mert nem látod, hogy miket fog még hozni a jövő. Ez nagyon ijesztő tud lenni, de ki kell tartani, hogy utána jobb dolgok is történhessenek veled.

Tök rossz, hogy a környezetedben azt látod senki sem hűséges a párjával. De gondolj bele, hogy te is ezt látod magad körül, még sem ilyen vagy. Úgyhogy feltételezzük, hogy van még ilyen ember a világon, attól még hogy a te ismerősi körödre nem ez a jellemző.

Szerintem nem nagyok az elvárásaid, úgyhogy kár lenne elkeseredni. Viszont az, hogy túlhajszolod magad mostanában az tőled függ. Meg kell húzni a határokat, mert a folyamatos fáradtság a negatív gondolatok és a depresszió jó barátai. Ehhez viszont nincs szükséged párra, csak oda kell figyelned magadra, határokat húzni.

Biztos tényleg sok a komolytalan lány, ahogy a fiú is. Hát ezt tudjuk be fiatalság bolondságnak. Leírásod alapján te sem vagy komolytalan 21 évesen, és hidd el, hogy biztos hogy van hozzád hasonló lány is, csak épp nem a megszokott környezetedben.

A szar gyerekkor az szar, nem biztos hogy ide keverném, mert akkor lehet, hogy bele mennék, hogy nem adódhatnak-e ebből bizalmatlansági problémáid. Nem lehet, hogy nem sikerült még minden mentális orrbavágást teljesen feldolgozni, ami esetleg befolyásolja a párkeresésedet, stb stb.

Őszintén nem tudom, hogy magányosan fogsz-e leugrani a Margit hídról 29 év múlva, mert nem vagyok látnok, de ha engem kérdezel csoportosan se lenne sokkal jobb leugrani. :D

Tök jó, hogy meg van mit szeretnél. Sok 21 éves nem tudja még ilyen idősen, hogy mit akar.

Na de a kérdésem az lenne, hogy teszel is azért, hogy ez megvalósuljon? Ismerkedsz többféle módon, barátkozol, építed a kapcsolati hálódat, randizol, csalódsz, majd újra próbálkozol? Vagy otthon ülsz éjfélkor és teljes elkeseredettségedben gyakori kérdéseken filozofálsz egy 29 évvel későbbi esetleges öngyilkossági kísérleten?

Nem akarok ítélkezni, végül is egyszerre is lehet csinálni a kettőt. De viccet félre téve az a tanácsom, hogy koncentrálj inkább az előbbire, éld az életet, ismerd meg magad, ismerkedj másokkal, aggódj kicsit kevesebbet és fog jönni az a kép is. Sok sikert! :)

En is igy vagyok vele hogy akárkivel jár az ember igy kell rá tekinteni hogy ez csak atmeneti korszak es nem leyz a "tiéd" 40 -80 éveken át az biztos.

Szoval mindenkibol kapsz egy kis időt es ezzel a tudattal kell lenni a kapcsolatban hogy már az elején is tudod hogy vége lesz vagy válàs.

Ezt folyamatosan igazolják is a kikacsintgatásokkal, vagy azzal ahogy mulik bennük a szerelem, változnak, repkednek, "nem állnak meg" hanme cserèlgetik a társaikat partnereket. Igy te is rákényszerülsz cserèlgetni.

Valójában ha átviszem filozofikusan kicsit, igazábol "mindig" van valakid vagy aki szeret, csak változó, hogy éppen ki.

Hát, ez ilyen. Hasonlót látok én is. 30 vagyok, de egy pozitív kapcsolat sincs a környezetemben. Sorban tudtam meg tökéletesnek hitt kapcsolatokról, hogy félreléptek. Soknál pedig érezhető, hogy anyagiak vagy egyéb felszínes dolgok miatt vannak csak jól el.

Nem sok mindent tehetsz, kérdező. Nagyon kevés megbízható nő van, szóval extrém nyitott szemmel kell járnod. És inkább nézelődj pár évvel magad fölé.

A másik verzió, hogy nem erőlteted ezt ennyire. Lesz, akivel együtt leszel, de nyugodtan lehetsz az egészben úgy, hogy nem rá építed az életed, hanem úgy tekintesz rá, hogy most ott van és kényelmes, de bármikor leléphet.

#3: Már miért ne lenne érzelmileg érett?

Szerintem 30ig magadba fektess és "csináld meg magad" fizikai-mentális egészség-önismeret terén, aztán térj vissza a lányokra komolyabban.

Pro tip: legyél egyenes és szűrj szigorúan. Még úgy is csúnyán pofára eshetsz.

Én ugyanígy vagyok 24 évesen..

Teljesen le is mondtam róla,hogy nekem valaha társam legyen..

Sajnos nem mindenkinek adatik meg..