Ha kiemelt pszichológusi segítséget nyújtanának az inceleknek, megoldaná a problémájukat?

"A kamaszoknál pedig már iskolában kellene tanítani a megfelelő viselkedésmintát mindkét nem esetében."

Na ezt gyorsan el kellene felejteni. Ismerjük a kedves állam bácsi hozzáállását a nyitott gondolkodáshoz, azt sulykolnák a gyerekekbe, amin a fiatalabb generáció éppen változtatni próbál, miszerint, hogy a nő helye csakis a konyha lehet, meg házicseléd, a férfi meg egy két lábon járó pénzautomata, akinek a forintok hazatalicskázásán kívül semmilyen más szerepe nincs és nem is lehet a család életében.

Feltételezem, nem erre gondoltál, mikor ezt leírtad, de még a "jól értett" verzió sem életképes. Ugyanis te már egy kamasznak nem fogod tudni megtanítani, hogyan viselkedjen. Kisgyermekkora óta látja otthon a szülei példáját, azt semmilyen előadás/tanóra nem fogja megváltoztatni. Visszamondja, amit elvárnak tőle, ennyi. Max. azoknál működik, akik otthon erőteljes negatív mintát látnak és már ekkor megvan bennük az elhatározás, hogy nem akarnak olyanok lenni, mint a szüleik, de ez nagyon ritka még felnőttek esetében is, nem még kamaszoknál.

Arról nem is beszélve, hogy én pl. utálnám, ha valaki azért közelítene hozzám úgy, ahogy, mert ezt mondták neki, és nem pedig azért, mert ő maga ilyen. Egy egész életre nem lehet viselkedést tanítani, így ha szimpatikus is a másik viselkedése (az oktatottak miatt), akkor abban a pillanatban, hogy az oktatás területe már nem terjed ki egy helyzetre, már meg van lőve az illető, kétségbeesik, kapkod, rossz döntést hoz, és előbb-utóbb felszínre bukik a saját személyiség, álarcok nélkül, viszont semmilyen garancia nincs rá, hogy az is szimpatikus lesz, sőt.

Redditen vannak ilyen kérdések, hogy exincelek mitől lettek exek, azokat is megéri olvasgatni.

[link]

Vagy hallgatni, én azt szoktam.

#33

És pár pontban összefoglalva mitől lettek?

- elmentek pszichológushoz?

- elengedték az egészet?

- hajlandóak voltak leállni ronda nőkkel?

- vagy valami más?

Hogyne lehetne, csak megszüntetni nem lehet, de a gondolkodásmódokat(illetve leginkább a cselekvést, szokást, magatartást) helyre lehet tenni kognitív viselkedésterápiával pár év alatt.

De szerintem sokaknak csak egy kis szorongásoldó/antidepresszáns kellene, és máris el tudnák engedni a görcsösséget, nem lennének beszűkültek és a sikertől átalakulna a személyiségük, hogy gyógyszer után képesek legyenek teljes életet élni boldogan.

Szinte minden személyiségzavarnak a szorongás az okozója, a nárcik és félnek mélyen belül a szégyentől, az autisták meg kifejezetten szorongóak, akkor is, ha nem befelé irányul, hanem kifelé.

Ki kell próbálni, ha nem jön be az új gyógyszeres éned 3 hónap után, fogod és lerakod. Nem kényszer a szedése.

"Ezek a srácok mélyen beleástak magukba, és rájöttek hogy a viselkedésük, gondolkodásmódjuk és tetteik okozzák a saját boldogtalanságukat. Rajtuk kívül még sok olyan srác van/volt, akik úgy hiszik hogy mindenki más hibája (csak az övé nem), hogy problémáik vannak."

A végén még belátjuk, hogy mégsem akkora egetverő baromság az önfejlesztés, nemde?