Mackós kinézetű, érzelmes EQ-IQ-val rendelkező 29 éves férfi vagyok. Megyeszékhelyen lakom. Nem értem miért utasítanak el folyton a nők, sokszor kapcsolatban is. Voltak barátnőim, nem is egy, de szerelmet soha nem kaptam, vajon miért?

#9

Igen, ez sajnos nem érdem alapján megy. Ismerek valakit, aki pont ennyi idős, mint te. Önállótlan, mamahoteles és csóró is, mégis nagyon csinos, pár évvel fiatalabb barátnője van, aki sokkal érettebb nála, bárkit megkaphatna, ezen felül még aktívabb is a kapcsolatban, mint a srác, aki egy elég trehány, leszarom típus (és még kismillió egyéb probléma is van vele). Heteken belül összeköltöznek egy aprócska albérletbe, a garantált anyagi nyomorgás ellenére. Hiába panaszkodik rá sokszor a nője, mégis odavan érte, esze ágában sincs szakítani. Azt hiszem értem is, hogy miért. Egyszer, amikor szóba került a társkeresés téma, a csajszi azt ecsetelte (csak a szokásos női szöveg), hogy mennyire kevés normális pasi van, a férfiak 99%-a kukába való szerinte külsőleg-belsőleg. Ironikus volt mindezt úgy hallgatni, hogy egy finoman szólva abnormális pasi kezét fogja eközben :D

A válasz, amit keresel, a fizikai VONZALOM. Külsőleg összeillenek: 8/10-es nő egy 8/10-es pasival, emellett személyiségileg is jó párost alkotnak.

Amíg egy nő nem tud hozzád lehetőleg erősen(!) vonzódni fizikálisan IS, addig sajnos nem is fognak tudni szerelemből szeretni 😕 Az egzisztencia, a jó személyiség, a humor és az önbizalom fontos dolgok, de vonzalom nélkül sosem lesz belőle igazi szerelem.

Bocsánat a kérdésért, de ez is a te kérdésed volt esetleg? Elég hasonló a stílus.

Ha nem a tiéd, akkor ajánlom figyelmedbe ezt a kérdést, a kérdező hasonló alkat lehet, mint te, hasonlóképpen idealizálja a nőket és a párkapcsolatot mint te, hátha tanulságos lesz:

https://www.gyakorikerdesek.hu/ismerkedes__tarskereses__1118..