Miért válogatnak a 30 feletti nők? Mármint az rendben hogy vannak igényeik stb., de ez a senki se jó ez miért van? Társkereső rendezvényekről és online is látom hogy évek óta fent vannak magyarul nem találják évek óta akit keresnek. Szerintetek?

Kérdező, de hiába stimmel 60 hogyha a 2 olyan dolgok amelyeken nem lehet változtatni.

Most hiába normális valaki hogyha nem akar házasságot, gyermeket míg a másik szeretne.

Vannak olyan esetek, hogy lehetetlen kompromisszumot kötni!

Amúgy akárki akármit mond a kémia fontos. Fölösleges olyan emberrel ismerkedni párkapcsolat szempontjából, aki egyáltalán nem vonz! Barátok lehetnek hogyha egyikse érez többet, sőt ki is alakulhat olykor ez-az, de csekély mértékben.

Az is baj én szerintem, hogy az emberek csalódnak és falakkal vannak körbevéve. Akár kiégnek, óvatosak és előjönnek főleg a nők listával. Míg a férfiak inkább szexben gondolkodnak, nem akarnak megintcsak csalódni.

Amikor meg közbelép a szerelem akkor teljesen kifordulnak magukból. Mert a negatívumok előbb utóbb előtörnek. Ami lehet önbizalomhiány, bizalmatlanság, féltékenység. Nem mindenegyes szituációban az, hogy mégse szeretik egymást. Viszont az érzések kihűlnek ha az egyik szeretet és figyeleméhes míg a másik egyre inkább érzéketlenné válik.

"A társkeresőkön igény szerint jól lehet szűrni és esélyes, hogy összetalálkozz a hozzád illő emberrel"

Persze. Nekem a végén sikerült olyan jól szűrnöm, hogy nemcsak maga a jelölt volt szinte tökéletes, hanem a családja, baráti köre is. Tényleg senkire egy rossz szavam nem lehetett, de szerintem másnak sem lehetett volna. Baszhattam, ha nem működött a kémia... Sajnálom, nem akarok egy életen át lapos, langyos szexuális életet emiatt, csak mert amúgy minden más a lehető legnagyobb rendben.

"A kapcsolatot is hamarabb lezárják, ha már össze is jött, nem hajlandók az összecsiszolódásra, nem kommunikálnak őszintén."

Mert mit érsz el azzal, hogy összecsiszolódsz a másikkal, megegyezés megegyezés hátán? Lassan, de biztosan megunja minimum az egyik fél, hogy több a kompromisszum mint a boldog együttélés.

Azt se felejtsük el, hogy jó pár ember olyan közegből kerül ki ahol az érzésekről gyengeség beszélni, akár vak a szerelemben és azt szeretné hinni, sőt hisz benne hogyha nem vesznek tudomást a problémáról akkor nem is létezik.

A szülői nevelés, a rossz séma, a volt kapcsolatok, maga az ember állapota, hangulata nagyon sokat nyom a latban és ha nem tanul a múlt leckéiből úgymond akkor toporogni fog, illetve még mélyebbre süppedni.

Alapján amíg az ember fiatal hadd keresgéljen, hadd sérüljön, kell az, hogy fejlődjön. A vonzalom testi-lelki szinten pedig még inkább.

Nem kell adni esélyt olyan embernek akitől a hányinger jön rá, unszimpatikus, taszító számára! Nem kötelező megismerni őt egyáltalán. Ez nemre való tekintet nélkül érvényes!

Legjobb esetben rátalál az "Igazira" vagy egyedülálló marad. Viszont inkább szingli legyen, de elégedett mint boldogtalan egy kapcsolatban, ugye?

#76:

Bakker, de a többség nemtől függetlenül nem küldi el a nasikat ha ellentétek vannak köztük egyáltalán.

100%-ban nincs közös senkiben az égvilágon, nem robotok vagyunk és egymás klónjai sem.

Az emberek egy része benne ragad egy rossz kapcsolatban évekig! Milyen összecsiszolódásról beszélsz? Képesek alkoholistákkal együtt élni és még gyerek se van! Olyan kapcsolatfüggők jó páran, hogy szingliként létezni se tudnak. Összejönnek még úgyis, hogy nem vonzza a másik és vár arra, hogy majd hátha, vagy el van a vegetálásban fiatalon!

Erről a rossz neveltetés, vagy eleve a személyiségzavar, akár fogyatékosság tehet.

Egy épeszű, érett felnőtt ember ugyan miért is maradna egy rossz kapcsolatban, vagy miért is jönne össze olyan alakkal, akihez nem vonzódik még egy kicsit se? Azért, hogy ne legyen egyedül? Tessék?

A kompromisszum érdekes dolog, mert mindenki a saját beállítottsága szerint osztályozza, hogy neki az mekkora áldozat.

Mert lehet, nekem adott dologban a kompromisszumok 5%-ra adódnak össze, a másiknak lehet 40%, mert neki adott dolog(ban az egyezés) fontosabb.

Nagynéném 68 éves, Májusában lesz az esküvője. A pasi 62.

Egyik barátnőm tavaly házasodott, Ő 45, 2 gyermeke van.

A pasija imádja Őt is, a srácokat is. 39 éves.

Én 42 vagyok, férjezett.

Komoly kellemetlenségnek élem meg, hogy még mindig kikezd velem egy csomó pasi. A pizza kihordó, a pincér, a kábelszerelő, aki volt kb. 20 éves. És ezek mind a múlt hónapban.

Pedig nem vagyok egy gyönyörűség.