Akik húszas éveik közepén is szüzek maradtak, szerintetek mi gátol abban, hogy elveszítsétek?

Nekem sikerült nagyon nehezen 27 évesen elveszteni…

De hogy a kérdésedre is válaszoljak : ebben a cipőben könnyű járni. Ha a férfi csóró vagy ronda. Ne adj isten túlsúlya is van? = esélytelen. És olyanok is vannak akik fóbiások. Pl 14-16 cm átlagos a farkuk, de nem akarnak a nőnek csak “ha nincs jobb jó lesz addig az atlagoska” lenni. Azaz az egó nem tudná elviselni hogy a nő nem esik hasra a látványtól mert volt már sokkal jobb partnere is.

Én azt gondolom, hogy úgy a legkönnyebb elveszíteni a szüzességet, ha nem az lesz a kitűzött cél.

Az embernek meg kell ismernie önmagát. Ha ennyi idősen azt veszem észre, hogy még nem volt olyan kapcsolatom nővel (ami a fő cél kellene hogy legyen), hogy szexeljek, akkor őszintén meg kell vizsgálnom, hogy mi ennek az oka.

Ha arra jutok, hogy nekem csak a kefélés hiányzik a másik nemtől, akkor nehéz dolgom lesz, amennyiben nem vagyok már külsőre is kívánatos. Azaz nem felelek meg az épp aktuális férfi/női ideálnak külsőre.

Ha viszont bizonyos értékek legalább olyan fontosak számomra a másik emberben, mint hogy szexet kapjak, akkor ezekre fókuszálva könnyebb lesz elérni a fő célt: kapcsolatba kerülni a nővel/férfival.

Meg lehet oldani a szüzesség elvesztését úgy is, hogy keresel egy hapsit, aki jól vagy rosszul megkefél, aztán lelép, vagy felhívsz egy leélt prostit. De aki huszonévesen ezt nem lépi meg, annak van egy igényszintje, ami alá-jogosan- nem megy, már csak az önazonosság végett sem.

Nekik azt a pontot kellene megtalálni, és átlépni, ahol megakadtak a másik nemmel való kapcsolat kialakításában. Ezek lehetnek szorongások, kényelmesség, túlzott igények a másik féllel szemben, férfiaknál főleg külsőségekkel kapcsolatban, nőknél személyiséggel kapcsolatban.

A 12es jól összefoglalta.

Én úgy vagyok vele, hogy a lelki dolgok sokkal fontosabbak mint az hogy valakit 2 mondat után levarrjak, prostihoz is hasonló elvi okok miatt nem mentem. Úgy gondolom hogy a szex egy kellően felépitett bizalom után jöhet létre két ember közt.

Én nem nézek ki jól, nàlam ez hozható fel okként, pedig én is fent vagyok társkeresőn, viszont nálam egy fontos dolog van egy kapcsolatban: ne akarjon gyereket. És ezzel el is mondtam hogy a nagytöbbség miért is off nekem sajnos. Olyan kapcsolatba nem akarok belemenni ahol nem egyeznek az elveink ebbe az irányba, szóval marad a csendes várakozás.

26F

Engem az gátol hogy ronda vagyok 27 éves vagyok és szűz és az is maradok nem nagyon le esélyem senkinél.

Hiába kérdezgetik hogy mikor nősülök és fájó ha kérdezik amikor tudják hogy ronda vagyok.

Amióta az eszemet tudom visszahúzódó, félénk és önbizalomhiányos fiú vagyok. Lányokhoz sohasem mertem közeledni, de ahogy teltek az évek észrevettem, hogy ők viszont nyitnak felém, nem ritnán csinosabbak is. Nem vettem ezeket komolyan és továbbra is menekültem a félelmeim elől, de idővel nagy nehezen leesett, hogy azért viszonylag "jó pasinak" számítok. Mindig is volt nemi vágyam, de a gátlásaim felülkerekedtek rajta, mostanra pedig annyi felerősödött a libidómnak az ingere, hogy csak egy "bomba nő" akivel igazán elégedett lennék. Persze biztos elveszíthetném egy átlagosabb csajjal is, de nem bírnám elviselni azt, hogy csak szexre kell nekem és azt sem bírnám, ha én is csak arra kellenék neki. Mindenképp olyannal szeretném, akivel komolyan gondoljuk és hosszú távon együtt leszünk. Komplexusaim miatt további elvárásom, hogy a partnerem is szűz legyen, hogy ne legyen rajtunk nyomás a szex miatt, tudjunk szépen lassan, egymást (és magunk) kitapasztalva haladni.

Úgyhogy elég komplexebb ez, de nagyvonalakban így látom magam.

26F

Én egy ponton túl meguntam a várakozást és elmentem örömlányhoz és kész.

Nem szerettem volna én lenni a következő 40+-os szűz. Egyszerűbb volt.

Ahogy a 7 írta "Magasság, kinézet, pénz. Ráadásul ilyenkor már a csajok egyre jobban elkezdik nézni a saját kocsi-lakás kombót,"

Szóval nekem is az a tapstatlatom, hogy erre mennek legalább is Budapesti átlagban. És nem csak a top nők, hanem a csúnyák is. Ja és jellemzően nekik semmijük nincs.

Mindenki döntse el magának, hogy a 2 opció közül melyiket preferálja.

Én a munkatársaimon látom, hogy a többség a hagyományos kapcsolattal nem járt jól. De nem az én tisztem beleszólni más magánéletébe.

Én egyedül lakom, sokkal nyugodtabb az életem, sokkal több idő jut magamra. Senki nem szól bele a dolgaimba.

Mindenki úgy él ahogy akar.