Hogy kezdjek neki a válásnak?

Mióta vagytok együtt?

Miért pont neked szült? Más férfit nem talált?

Hogyhogy nem 2 évvel ezelőtt akartál tőle elválni, most kell, mikor gyerek van?

Én meg nem találok nőt aki szülne... hát ezért!

Mi a kérdés? Keress egy ügyvédet és ő elmondja lépésről-lépésre a teendőket, hogy mikor mi fog történni.

Pszichológus sem ártana valóban.

Hogy a búbánatban dolgozol napi 16-17 órákat? Mikor eszel/szarsz/alszol/foglalkozol a gyerekeddel?

Szereted, imádod - mennyit foglalkoztál vele eddig?

Ilyen kicsi gyereket extrém esetektől eltekintve az anyának ítélnek mindig, közös felügyeletet kérhetsz.

Bármennyire is nehéz próbálj a feleségeddel higgadtan egyeztetni az anyagiakról, láthatásról stb.

Kérdező, a gyerek nem attól lesz boldog, ha napi 17 órát dolgozol és az anyagiakkal messze nem adsz meg mindent! Folyton hajtod magad, nem csoda, ha depresszív vagy. Nem csak az otthoni dolgok miatt. Ha elválsz, a feleségedhez fog kerülni a gyerek, nem lehetsz vele minden nap, és amúgy is rengeteget dolgozol, időd sem lenne rá, ellenben azt írod, hogy nem komplett a nő, és indulatos, nem hangzik úgy mintha a gyerek érdeke lenne, hogy még távolabb is kerülj. Persze, az öngyilkos gondolatos apa se egészséges!!

Ha TÉNYLEG a gyerek szempontjai lennének az elsők, neked is, meg a párodnak is, k*** az lenne az első, hogy megtanultok lazítani, mert a gyerek magába szív mindent! Megy itt a duma, hogy mindent megadsz neki, a nagy kakit, hát ezerrel mérgezitek a közérzetét, te is, ő is. Mindent meg fog tanulni, a szorongást, az állandó fusztráltság érzetét. Attól hogy elváltok ez a jellemvonásotok még nem fog megváltozni, az anyának pláne nem ha egyedül marad. Csapatjáték kell, utána mondd nekem, hogy te mindent megadsz!

A sok okoskodó, aki ide olytsok jót ír, azt hiszi.

Egy kapcsolat két oldalas, nem egy. Azért írom ezt, mert én is abban a helyzetben voltam mint a kérdés kiírója. Addig pálcát ne törj a másik feje fölött, amíg nem érzed át a másik valós gondját problémáját. A kérdező kétségbe van esve, utál haza menni, nem szereti a feleségét. Én is ebben a helyzetben voltam, van két gyerekem, elváltam, új életet kezdtem. Nem foglalkoztam azzal hogy mit szól a szomszéd, a barátaim stb.... Én életem és egyedül én döntök benne nem pedig a környezetem. Fossba nem maradtam, ezért váltam. A gyerekekről gondoskodik ugyan úgy mintha velem élnének. Ha csak ez az egy kiút van akkor válj, de ne legyél öngyilkos, nem ér annyit az egész. Ott van a gyereked, segítségre lesz szüksége az életben, és nem az anyjától hanem tőled. Tedd túl magad rajta és kezdj új életet.