Elmesélnétek, milyen volt a terhesség és a szülés? Ki volt bent veletek? Milyen érzés volt először látni, megfogni a babátokat?

TERHESSÉG:

nyugodt semmi bajom nem volt az utolsó 3 hét kórházban - gyerek veséje miatt.-

SZÜLÉS:

gyors! 5 óra vajúdás apás sokszor emlékezős aztán összebújós sikeresen cicizett 1 óra után elmentem zuhanyozni

csodás, mai napig elképedős, újra átélni akarós...

A terhesség eleje tök jó volt, nem voltam rosszul, nem hánytam, csak sokszor voltam fáradt, az összes krumplit kialudtam a földből. :) A 7. hónap végéig dolgoztam, vonattal jártam be Pestre a dög melegben, vizesedtem, mint állat, a vonaton sokszor nem adták át a helyet, pedig óriási volt a pocakom... Az utolsó két hónap maga volt a pokol, nem hagyott aludni a "kölök". :) A bordáimba állandóan benyomta a sarkát, a párnát kirúgta a hasam alól, semmi nem volt jó. Már imádkoztam szeptember elején, hogy előbb megszülessen. Az Istennek se...

A kiírt napon császárral született meg a kisfiam, 30 órás vajúdás után (nem tágultam, belekakilt a magzatvízbe, muszáj volt kiszedni belőlem). A párom velem volt a szülőszobán, de aztán a műtő előteréig jöhetett csak be.

Amikor kisfiam véres kis fejecskéjét megláttam a paraván mögül, ahogy feltartották, kitört belőlem a bőgés. Hihetetlen érzés volt az is, amikor először odaadták a kezembe még a császáros őrzőben. Aludtunk együtt egy fél órácskát. Olyan édes volt...

Most már 10 hónapos múlt, de még csak most kezdem el felfogni, hogy anya vagyok.

terhesség:Végig idegeskedtem,2X kórház koraszülés veszélye miatt/első baba elment/.Alig vártam ,hogy szüljek-nem szerettem a terhességet.

szülés:Elfolyt a magzatviz,kb.8 órával késöbb kezdödtek a fájások.Első baba,4 kg,nehéz volt...megszenvedtem vele-több nem lesz:-)

Apuka benn volt,sokat számíott,hogy fogta a kezem és neki is felejthetetlen élmény.Ő volt ott ,amig fürdették,öltöztették,mérték,engem meg varrtak.Szóval olyan dolgoknál amiknél én nem lehettem.

Milyen érzés volt látni?Fantasztikus,de totál ki voltam...

Terhesség:az első 3 hónap végig hányással zajlott, na meg 9 hónapon át égett a gyomrom, de ezeket leszámítva nagyszerű volt, főleg amikor legelőször éreztem a mozgását. :)

Szülés: 4 nappal korábban bekerültem a kórházba, mert nem volt jó az NST eredményem, majd éjjel elfolyt a magzatvíz és 5 óra múlva már a kezemben volt a pici fiam. Nem volt nehéz, sokkal jobban fájt a varrás. Ja és nagyon b..kó volt a doki! Apa nem volt bent. Számomra nagyon hihetetlen volt, hogy az a pici gyerkőc belőlem bújt ki. :)

Teherbeesés: nagyon nehezen sikerült sajnos...

Terhesség: Hatalmas boldogság, rengeteg hízás(21kg). Elején hányinger, rossz közérzet. Közben 4-szer fordult a baba, így izgalmas is volt.

Szülés: 40. héten, fájásgyengeség,elhúzódó kitolási szakasz, a méhlepény nem vált le, altatás, műtét.

Szülés után: Sárgaság, vérömleny a fején, komoly szoptatási nehézséget, aggódás, állandó sírások...nehéz volt.

És mostanra 15 hónapos, imádnivaló, vidám és ügyes! Alig várom a következő(ke)t, mert bármit végigcsinálnék újra. Olyan sok örömet és boldogságot nyújt, hogy mindent megér.

Terhesség: Mindkettő csodálatos, élveztem kismama lenni. Remélem leszek még...

Szülés 1: vasárnap este 11-től fájások, éjjel 3kor vérzés, ekkor rohantunk a kórházba, kiderült hogy csak tágulásos vérzés, hazajöttem, de.4kor megint bementem 5 perces fájásokkal, kedd hajnali 0:55kor született meg a kislányom április 1-én. Rögöt a mellemre tették, nem szopizott elaludt, mindketten kivoltunk a 26 órányi vajúdás után.

Szülés 2: Hajnali 3 tól rendszeres 8-10 perces fájások, 7kor 5 percesek lettek, bemegyünk a kórházba, jó nagy reggeli dugó volt, azt hittem sosem érünk be. 8ra bennt voltunk, 10:07kor megszületett a második lányunk, rögtön cicizett, majd békésen elbóbiskolt.

Mindkétszer az ügyeletre mentem, nem volt fogadott orvosom. Nagyon rendesen bántak velem, a férjem végig ott volt, gátmtszés nem volt, sima franciaágyon szültem gyertyafény, halk zene mellett. Nagyon jó volt mindkétszer. Szeretnénk még szülni is. Életem legnagyobb élménye amikor a kis puha fejecskéjükre puszit adhattam!

A terhesség nem volt problémás, dolgoztam végig, bár a végén már vizesedtem felszedtem 25kg-ot, nem mondom, hogy könnyedén mozogtam, de nem dőltem ki...azért se :).

A férjem bent volt velem, 12 órát vajúdtam, az első 3-4 óra teljesen jól telt, nem is értettem miért mondják, hogy a szülésnél a fájások nagyon durvák. Aztán megértettem...Szóval 12 óra elteltével átvittek a műtőbe császározni (később kiderült, hogy a köldökzsinór nem engedte kicsúszni a babát, rá volt tekeredve), ide már nem jött be a férjem. Az érzéstelenítőtől teljesen bekómáltam és szerintem rövid perceket aludtam is. Mikor kivették és megmutatták az is álomszerű volt és nagyon jó érzés. és azóta is nagy boldogság, hogy itt van.

Terhesség: 20. héten 1 hét kórház a vesém miatt, amúgy teljesen jó. Még nyaralni is volt külföldön autóval.

Szülés:túlhordás miatt befektettek a kórházba, még aznap éjjel megindult a szülés. Bent volt a férjem, nagyon jól viseltem a fájdalmakat 14 órán keresztül. De aztán relatív téraránytalanság miatt császároztak.mikor kivették a fiamat csak egy puszit adhattam neki, el is vitték.

Még az intenzív örzőben voltam, mikor 4 óra várakozás után végre behozták és a mellkasomra tették. Életem legszebb pillanata volt, soha nem tudnám elfelejteni.

Akárhogy is küszködtem a császár után bármikor újra szülnék. Sőt, rendesen függő lettem, szülnék még vagy 20 babát :)

terhesség: rengeteget aludtam, az első 14 hétben sokat barnáztam, utána nyugodt, semmi gond, a végén építkezés, vakolás nagy hassal:)

szülés: éjszaka vajúdás, reggel császár. Első nap csak fotón láttam a picikémet, 2. nap fogtam kézbe és eltelt 3-4 hét, mire a mechanikus mozdulatok, etetés, tisztábatevés, állandó fáradtság közepette tudatosult bennem, hogy ő az enyém:)

terhesség:32. hétig problémamentes, az első 12 hetet kivéve,sokszor volt hányingerem,hánytam, de ez vele jár.Aztán kórházba kerültem egy hónapra toxémia gyanu miatt.

Szülés:18 óra vajúdás után három nyomásból megszületett a fiam.A férjem velem volt,itatott,és segített lelkileg.Amikor megszületett,még nem nagyon fogtam fel,de nagyon jó érzés volt,,amikor rám rakták, és hatalmasat nevettünk, amikor lekakilta a hasamat.45 perc múlva felkeltem,kimentem zuhanyozni.Napokig nem ment a szoptatás, kis súlyú volt a babám, aluszékony volt,stresszeltek a debreceni csecsemősök, de miután hazajöttünk, rendeződött minden.Sokszor még mindig furcsa,hogy anya vagyok.