Volt már hogy te írtad meg gyermeked házi feladatát?

Nem. Olyan iskolát választottunk neki, ahol nincsenek értelmetlen túlzó elvárások. Ha ilyen lenne, lazán megírnám, mert nem érdekelnek a házik. Az érdekel, hogy egyensúly legyen az életében, és ha úgy látom, hogy nincs, akkor teszek érte. Akár így is.

Nekem volt, hogy megírta édesanyám, előre nyomtatott olvasónaplót kellett kitölteni, nem értettem a feladatokat. Ott voltam végig, és próbálta megértetni velem közben, de magamtól egyszerűen nem ment.

Természetesen nem. A gyerek tanul az iskolában, a cél nem a feladat megoldása, hanem az, hogy megtanulja, amit kell.

Egyszer, harmadikban. Valami program miatt este 8-kor ültünk le, és sírvafakadt a 20 darab matekpélda láttán.

Egyszer másodikban reggel jött rá, hogy nincs kész a matekja, akkor lediktáltam neki a megoldásokat. De csakis az idő hiánya miatt, mert tudom, hogy kisujjból kirázta volna, csak nem olyan gyorsan mint én.

Ha egyszeri alkalomról van szó akkor az még rendben, de el kell magyarázni a gyereknek, hogy ebből nem lesz szokás! Nekünk azt tanították a szüleink, hogy vállaljuk a tetteink következményét. Mindig mondták, hogy inkább kapjunk egyest vagy a szokásosnál (4-5) rosszabb jegyet, minthogy puskázzunk vagy más írja meg helyettünk. Volt egy osztálytársam, aki helyett az anyja írt fogalmazást, oldotta meg a matek és kémia feladatokat, rajzolt és felolvasta neki a kötelező olvasmányokat. Nem egy alkalommal, hanem rendszeresen, sőt még gimiben is. A tanárok nagy része tudta és mondták, hogy Lacika anyukád jól dolgozott. Teljesen életképtelen a fiú/férfi, 30 éves és mindent az anyja rendez neki (munkát keres, főz, jár nála takarítani, orvosi vizsgálatra időpontot kér stb) Onnan tudom, hogy a szüleink már a születesünk előtt is baratok voltak, most is jóban vannak. Megértem, hogy a szülők segíteni szeretnék a gyereküket (én is anya vagyok), meg akarják óvni a kudarctól, csalódástól legyen az 2,8 vagy 25 éves, de nem szabad átesni a túloldalra. A gyereknek is meg kell tanulni, hogy mindennek következménye van és nem szabad megóvni minden csalódastól, mert később mikor nagyobb csalódás éri rettenestes érzés lesz. (egy pedagógus)

Igen, és alá is írtam, hogy baromi nehéz volt, hárman ültünk felette....