Iskolai bántalmazásban volt része valakinek?

10-es vagyok

A szüleim - tudtommal - nem beszéltek a tanárokkal. Nekem inkább az volt a segítség, hogy egyrészt megmagyarázták, hogy a többiek miért is csinálják ezt, és megnyugtattak, hogy nincs velem semmi baj. Illetve, hogy bátran szóljak vissza. És mivel egyébként kicsit szigorúbb nevelést kaptam, az iskolai teljesítménnyel pedig komoly elvárásaik voltak - ekkor elnézőbbek voltak velem. No ne úgy gondoljátok, hogy ütöttek-vertek, ha hazavittem egy négyest :-D Csak náluk az iskola volt a legfontosabb, minden más csak utána jöhetett a fontossági sorrendben.

27-esnek részben igaza van. A gyerekek nagyon kegyetlenek tudnak lenni. Tini - kiskamasz korban pedig ez hatványozottan igaz. Persze, az nagyon jó, ha iskolakezdésre vannak kis barátai az osztályban. DE ez nem garancia semmire. Nekem is volt, akivel ovi óta, azaz addigra 8 éve szinte össze voltunk nőve. Aztán egy nap se kép, se hang - nem szólt hozzá. Hogy ő volt-e a legkegyetlenebb, vagy csak pont a barátság miatt tőle fájt-e legjobban a bántás, azt már nem tudom ennyi év távlatából objektíven megítélni. De az biztos, hogy ő tudott rólam a legtöbbet, az akkor még olyan nagyon fontosnak és érzékenynek számító kis titkokat például, hogy melyik fiú tetszik az osztályból - amit ugyebár aztán gyönyörűen ellenem lehetett fordítani.

Igazából én úgy látom, hogy ezt elkerülni nem nagyon lehet, valamikor mindenkit próbára tesznek, kit előbb, kit később. Hogy arról ne is beszéljünk, a modern technológia, a mobiltelefonok és a közösségi oldalak még több teret is adnak minderre, mint a "mi időnkben". Ráadásul az internet ugye még anonimitást is biztosít, még gátlástalanabbul lehet szemétkedni.

Annyit lehet tenni, hogy a gyerek önbizalmát minden lehetőséget megragadva erősítsük az egészséges szintig.

Ez mellett pedig arra sem árt figyelni, hogy a saját gyermekünk nem zaklat-e másokat. Ezt a legkomolyabban mondom. Mert azon kívül, hogy bizonyos mértékig gyermekkori sajátosság ez is, azért az empátia nagy fokú hiánya súlyos pszichés problémákat előrevetít. A saját zaklatóim között és a tanári karrierem során megismertek között is több olyat fel tudok sorolni, akit 14 és 20 éves kora között már bipoláris vagy más személyiségzavarral diagnosztizáltak, vagy pedig alkohol-, illetve drogfüggő lett. Ráadásul 90 százalékukról kiderült, hogy súlyos családi problémák is húzódtak a háttérben, holott a kirakatban minden csillogott.

Nálam általános iskolában volt így mivel ott általában gyerekek így próbálták/próbálják mutatni azt hogy ők milyen kemények hogy egy nála gyengébb embert meg tud alázni gratulálok elért valamit az éltben aztán felkerültem középiskolába ő szintén oda ment de ott azért kicsit más általában közéoiskolákban ezt a nyilvános megalázást verést negvetik de durván és nem csak a tanárok hanem kb mindneki

(kivéve ugye a hozzá hasonló réteg de azokat hála istennek igen gyorsan kiközösítik) egyik alkalommal 9.-be első félév október lehetett addigra már kiépítettem egy ismeretségi kört

(mert tudni kell hogy nálunk mindenki ismer midnenkit mert pl egyik osztálytársam szá omra idegen volt egyszer csak azt látom hogy egy másik iskolába járó régi osztálytársammal beszélget és ez kb minekivel így van. Na de visszatérve a témára)

Szóval ekkor elkezdett lökdösni meg ilyen kedves dolgok aztán mikor észrevette egy teljesen random gyerek odament és ő lökte félre de kb aki azon az emeleten (inkább folyosón ami nyitott csak az egyik oldalán vannka tenrmek a másikon lelátni és ez van egyel feljebb is) volt mindenki oda nézett na attól a perctől fogva befelyezte. Szóval összeségében mindenhol vannak és mindenki elszenvedi ezt csak nem mindegy hogy középiskolába hova is kerül mert ahol én tanulok (12.es vagyok) hiába egy borsodi városba (nem ózd nem kell aggódni) van akkor is ha ott azt látják kötekednek veled meglepő módon még a cigányok is melléd álnak ha nem te kötekedsz az más kérdés hogy a tanár nekik semmit nem hisz el

Nagyon sok megalázó szituációba kerültem, most kiemelnék egyet.

A gumis ugrókötéllel játszottam az egyik osztálytársammal.

Megkért, hogy fogjam meg az egyik végét. Hátrébb lépett, annyira, hogy jól megfeszüljön a gumikötél.

Aztán elengedte. Arcon csapott a gumikötél másik vége.

Direkt azért csinálta, hogy sírjak.