Hogy lehet higgadtan kezelni a gyerekek hisztiét?

Nekem a lanyom erdekes modon kint nem hisztizett,mindig csak otthon.

Otthagytam a szobaban,hogy kitombolja magat,en pedig kialltam az erkelyre,hogy lassanak az emberek,ne higyjek azt,hogy en verem a gyereket es azert ordit .

Egyszer volt egy eset,az uzlet kozepen leult a foldre mert nem vettem meg neki valamit.Ott hagytam es elmentem fizetni.

Mire kifizettem a dolgokat addigra a lanyom lenyugodva ballagott utanam(meg jo,hogy falusi uzlet, így ismertek,meg a hisztis lanyomat is)

Mashogy nem tudtam kezelni,mert hiaba volt a szep szo,az oleles,eltolt magatol,es folytatta.

Én úgy gondolom, hogy kimutatni a saját érzelmeinket nem gyengeség, ha hisztizik normális, ha látja, mennyire feldühít vele, sőt, kifejezetten hasznosnak tartom, hogy néha ordít az ember, így látja, hogy a düh normális reakció arra, amit csinál. Nem lehet faarccal azt mondani neki, hogy "nagyon dühös vagyok rád", mert akkor nem tud a szavakhoz érzelmeket kapcsolni. Szerintem a kiabálás egy megfelelő feszültséglevezető reakció, ami nála is oké, meg nálam is, csak az a kérdés, hogy mi váltja ki. Az, ha nem kap cukrot nem ok az üvöltésre, az, ha összetöri valaki más a kedvenc játékát már ok. Meg ugye fontos, hogy mit mond, mindig törekedni kell arra, hogy ne mondjuk csúnya szavakat, és lehetőleg ne alázzuk meg, de nem baj, ha néha becsúszik, mert úgysem tud különbséget tenni 2 évesen a te vagy és a te csináltad között. Az enyém nem tudott, pedig egy időben próbálkoztam nagyon, aztán rájöttem, hogy nem érti, pedig értelmes gyerek volt.

Van, mikor kell az empátia, de vannak "hatalmi harcok", amikor nincs érzelmi ok mögötte, hanem csak el akar érni valamit, amit nem kaphat meg, mindenféle módszerrel, amit ismer. Ez a ritkább, ez mondjuk igaz, a többiben csak el kell viselnie és normális mederbe terelni a dühét, ha társaságban van kevesebbet ordítson és helyette szorítson meg valamit, de otthon lehet.

A xanax jó megoldás, ha úgy érzed érzelmileg megterhelő lesz valami és esetleg megcsapnád, de vigyázni kell, hogy csak évente egy kétszer vesd be, és akkor is minimális mértékben.

Ami szerintem a legfontosabb, az a kiszámítható viselkedés a szülő részéről. Egy tipikus hiba, amit könnyű elkövetni, hogy látszólag a szülő fegyelmezi magát, kívülről nézve higgadt marad, de közben belül egyre jobban forr.

Majd pedig egy apróság miatt kezd ordítani, mert pont akkor telt be a pohár.

Az előzmények ismeretében ez érthető, de egy kicsi gyerek ezt még nem látja át. Ezért én úgy gondolom, hogy fontos, hogy folymatosan arányos visszajelzést adjunk. Legalábbis én így próbálom elkerülni, hogy hirtelen törjön ki belőlem a felgyűlt gőz - több-kevesebb sikerrel.