Hogy tegyek ez ellen? Hogy ne legyek idegroncs?
Nekem a gyerekkorom borzalmad volt. Nevelöapám vert, folyamat elmondott mindennek. Egy jó szava nem voot hozzám.
Anyám ahelyett, hogy dolgozzon, szült inkább 5 gyereket.
Vagy ordított ő is, vagy épp nekem passzolta le őket. Sosem volt vele töltött minőségi időm, vagy pl sosem tudtam normalisan elbeszélgetni vele.
Megfogadtam, ha gyerekem lesz, nem leszek olyan mint ő volt. Olyan anya akarok lenni, mint amilyenre én mindig is vágytam.
Tesóimmal köztünk 5-5 évek vannak. Sosem voltunk egy hullamhosszon emiatt. Így kis különbséggel akartam mindig is gyereket. Kettőt.
Kb 2 hónappal ezelöttig tökéletes is volt minden. 2 gyerekünk van, 4.5 illetve a kicsi most lett 2 éves. Eddig öröm és boldogság volt minden.
Viszont 2 hónapja kb minden megváltozott.
A kicsi egész nap ordít. Mindenen. Pl ma azért rendezett egy szó szerint 1 órás hisztit, mert elővett a hűtőből egy joghurtot, amit ő választott, én kibontottam és ennyi. Ordított 1 órát.
Vagy pl ő valasztja ki a cipőt, ráadom és tépi le magáról, fél órás ordítással. Tudom, dackorszak.
A nagy, azóta teljesen átváltozott. Azóta ő is kb 0-24ben engem nyaggat.
Így egész napom arról szól, hogy a nagy: éhes vagyok, szomjas vagyok, unatkozok, játszál velem... a kicsi meg ordít és ordít. Játszani egyik sem tud. Vagy egymást ölik vagy engem keszítenek ki.
Napközben komolyan egy kávet nem tudok meginni normalisan, mert egyik jobban szenved mint a másik ilyenkor.
(A nagy ovis már, de elkapott valami vírust, így 3 hete itthon van, jövőheten mehet csak).
Komolyan ma mar ott voltam, beülök az autóba és egy vonat elé hajtok. Kikészültem, kiégtem.
A kicsi itt van 2 éves, születese óta 2-3x kel éjjel. A mai napig. Elfáradtam.
Férjem reggel 7kor elmegy, este 6mire hazaér. Ha itthon van, maximálisan segít háztartásban, gyerekekben is.
De egész nap, hétfőtöl péntekig csak én vagyok velük.
Itt olvasgattam hasonló kérdéseket. Azok alapján nem ülök velük itthon, kimozdulunk. Ma is pl elmentünk setálni a Velencei tóhoz. Pénteken allatkertbe megyünk.
De nekem ez nem kikapcsolódás, feltöltődés.
A kicsi többemberes gyerek. Én meg vagyok rájuk egyedül.
Egyszerűen kilátastalannak látom a napjainkat. Egész nap vagy ordítok velük, vagy bőgök. Ha épp egyik sem, a telefont nyomom.
Pont ezt nem akartam.
De egyszerűen nem tudom, hogy mit csináljak, hogy merítsek erőt, hogy vigyorogjak, játszak velük egész nap, ha épp elni sincs már kedvem.
válasza:Nem tudom, hogy valóban az lenne e a megoldás, hogy te menj el otthonról. Elmész, máshol jól érzed magad, de az otthonod attól még ugyanolyan marad és ugyanazt érzed iránta.
A férjed menjen el hétvégente 1-2 órát sétálni a gyerekekkel, hogy az otthonodban IS tudj pihenni és feltöltődj benne. Elvégre azért van.
válasza:Ha tényleg meg akarod oldani pszichológustól kéne segítséget kérned.
Nagyvonalakban a fő problémád, hogy a gyerekeid viselkedése a te gyermekkori zsigeri szinten beégett emlékeidet triggerelik a viselkedésükkel, ahogy írod is, veled sosem törődtek a szükségleteid szerint és ez iszonyú frusztráló lehetett. Amikor a gyerekeid kiborulnak valamin, aminek racionálisan nincs értelme (pl joghurt), akkor a mögöttes érzelmeik törnek utat (csalódottság, düh, önállóság érzetének a hiánya, stb), mivel ebben a korban alig képesek agyi szinten kontrollálni az érzelmeiket, ebben kell támogassa őket a szülő. Veled ezt nem tették meg gyerekként, ezért nem ismered fel az ő háttérérzelmeiket se, amikre ténylegesen reagálni kéne, a triggerfaktor helyett (tehát a gyermek dühe a lényeg, nem a joghurt). Így a gyerekekkel egy idegőrlő játszma kerekedik, ahol te a felnőtt, racionális eseményekre reagálsz, a gyerekek meg egyre idegtépőbb módon próbálják a mögöttes érzelmi viharaikat rád zúdítani, mert tőled várják a segítséget a feldolgozáshoz.
Sajnos ezt 5 perc alatt vagy 5 tuti tippel nem lehet megoldani, dolgozni kell hozzá magadon és a gyermekkorod hiányosságain, de mindenképp javítható. Az, hogy ideiglenesen kilépsz a helyzetből, segíthet abban, hogy erőt gyűjts (énidő, fizetett segítség, stb), de hosszútávon a látszólag értelmetlen hisztik és játszmák ettől nem szűnnek meg.
válasza:Engem feltölt az, ha két hetente van néhány órám, vagy akár egy egész estém onnantól hogy a férjem hazaér. Elmegyek egy masszázsra, moziba, vásárolni, vacsizni, vagy amihez éppen kedvem van. Mire hazaérek letette a gyerekeket és ilyenkor az az egyezség, hogy ő kel éjszaka, ha kell, vagyis másnap reggelig nekem gyerekmentes időszak van. Engem rendbe tesz ez egy-két hétre és jó kis kapaszkodó az, hogy már csak 3 nap és megint kiszakadhatok. :D
Szerintem ennyire lehetünk önzők.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!