Anyukák, Apukák, akik kisfiú gyermeket neveltek és még klasszikus módon meséltek is neki! Mit meséltek neki? melyik meséket?

Szia! Én a „klasszikus” meséket is könyvből olvastam, de később, mint 2-3 éves korban. A férjem jól mesél fejből, de ő egy saját sztorit talált ki, saját mesehőssel, és ha fejből mesélt, mindig az ő kalandjait mondta. Ne gondolj túl bonyolult dologra, egy macskáról és egy kisfiúról, a gazdájáról szólt az egész, és ha lehetett, beleszőtt valamit a gyerekünk életéből is.

Nagyon sokáig a gyerekekek számára a legjobb mese, ha a saját életéből mesélsz valamit, akár csak az aznapjának a történéseit. Nem kell semmi flikk-flakk bele, ha egyszerűen elmeséled úgy, hogy „Pistike mikor reggel felkelt, már tudta, hogy az anyukájával ma elmennek az állatkerbe. Előre örült, hogy látni fogja a…” az is remek nekik.

Nekem 3 éves lesz a kisfiam, és kb. 2 éves kora óta mesélünk minden este (vagy lehet picit hamarabb, már nem emlékszem pontosan). Eleinte ilyen kis leporellós mesekönyvekből meséltem, de mivel némelyiknek nagyon bárgyú szövege volt, inkább a saját szavaimmal meséltem el neki a képek alapján. Amelyik egészen mesélhető volt, azt felolvastam. Aztán a Bogyó és Babóca is nagyon tetszett neki, az már felolvasva, majd egyre "bonyolultabbak", mint pl. a saját gyerekkoromból ismert Bálint Ágnes: Labdarózsa, és a Labdarózsa lámpája, ebben ugyanazokról a szereplőkről szól minden mese, csak mindig mást csinálnak, szerintem nagyon aranyos. Aztán jött szép sorban a Kisvakond, Mazsola, stb.

Ja, meg az elején nagyon bejöttek neki a kis gyerek verses könyvek, abból is beválogattunk véletlenül néhány végtelenül bárgyút, de az is tetszett neki, valamint Bartos Erika verses könyvei, szintén még az elején.

Én még ilyen klasszikusokat mint a Piroska és a Farkas, Grimm mesék, "szegény legény kontra öreg király" még nem olvastam neki.

Kb. 2 éves korától igényelte a meséket, addig csak a mindennapokról "meséltünk" neki.

Bogyó és Babóca mesékkel kezdtük, majd az Icinke picinke klasszikus magyar válogatást olvastuk felváltva. Aztán később 3-4 éves jött a Hetvenhét magyar népmese és az Anna Peti Gergő sorozat.

5-6 évesen kezdtünk neki Grimm és Andersen meséket olvasni.

Emellett persze volt még : Szutyejev: Vidám mesék, Varga K. Gőgős gúnár Gedeon, Mosó Masa mosodája, állatmesék, stb.

(3. vagyok megint)

Igen, jókat írnak a többiek! Azért írok én is pár gondolatot:

Kezdetben a (klasszikusnak számító) Boribonhoz hasonló mesék azért szuperek, mert azok is kvázi a gyerek életéről szólnak. Marék Veronikának szerintem zseniálisak a kicsiknek írt könyvei (Boribon mellett a Kippkopp, a Laci és az oroszlán, A csúnya kislány pl.). Neki köszönhetjük a Kockásfülű nyulat is egyébként.

A másik „klasszikus” gyerekeknek: Bálint Ágnes. Mi a Frakk-könyveket, a Mi újság a futrinka utcában?-t, a Cimborákat (ezt ne a Holnap Kiadó 2007-es kiadásából olvassátok, mert botrányos a helyesírása, szinte olvashatatlan ez a kiadás emiatt), a Brúnó kapitányt Kukori és Kotkodát és persze a nagyon jó Micsoda pók a vízipók! c. könyveket olvastuk tőle, mindegyiket nagyon szerettük – igen, mi szülők is, nem csak a gyermek :).

Nem „klasszikus”, hiszen kortárs íróról van szó: Berg Judit is remek gyerekíró, kicsiknek a Micsoda idő! (és a többi tündérlányos-tündérfiús), a Maszat-könyvek, a Cipelő cicák kicsit nagyobb korban a Lengemesék, és persze később a Rumini-sorozat nagyon jó.

Bevallom, én Bartos Erika minden meséjétől a falra mászom, és nem voltam hajlandó a gyereknek olvasni egyet sem, mert a rajzok is kritikán aluliak szerintem. De persze hallottam, hogy a gyerekek imádják az ő könyveit is. (Nem kell nekem esni, ez a magánvéleményem. :))