A szülés valóban fájdalmasabb a menstruációnál ez esetben?

Szinte minden hónapban sűrgősségire mentünk a menzeszes görcseinmel. Az orvosok tudták, hogy valóban rosszul vagyok, hiszen a vérnyomásom is 160 volt a fájdalomtól. Engem is az ájulás kerülgetett! Cataflame injekció segített csak!

Amikor jött a vajúdás...

Ennek a menzesznek kb úgy 20x-a. Nekem iszonyat mód fájt, hiszen nem akart rövidülni a méhnyak vagy mi.

Nos, ezek után valahogy már nem fáj a menzesz(állítólag szülés után enyhül, nekem bejött).

Szóval ha 10-es skálán kéne értékelnem a fájdalmat a szüléshez képest:

Régen menzesz: 2 szülés:10

Szeretnék vitatkozni azzal a válaszadóval, aki szerint azért viseled nehezen a menzeszt, mert alacsony a fájdalomküszöböd.

Kamaszkoromban olyan fájdalmaim voltak, hogy rendszeresen hazaküldtek az iskolából. Évekkel később ez már csak minden második hónapban volt jellemző. Akkor hogy van ez a fájdalomküszöb?

Nemrég szültem, a vajúdás első részét szinte észre sem vettem, alig kicsit fájdogált a hasam (szivárgó magzatvíz mellett.) Aztán burkot repesztettek, és akkor elkezdett erősödni, és igen, olyan volt, mint a legeslegerősebb menstruációs görcseim. Amitől nagyon nehéz elviselni, hogy a végén már egymásba érnek ezek az erős görcsök, és alig kapsz levegőt. Illetve hogy kitoláskor ehhez az érzéshez hozzáadódik a medencédet szétfeszítő babafej okozta fájdalom, illetve a végbeledet préselő olyan erős nyomás, mint a legbrutálisabb székrekedés.

Fájdalmas volt a szülésem, nagy babát is szültem, szanaszét szakadtam, és mégis azt mondom, simán kibírható, én valamivel rosszabbra számítottam. (Mondjuk tény, hogy tiltakoztam az oxitoncin ellen, végül nem is volt rá szükség, lehet, hogy még jobban fájt volna, ha kapok, nem tudom.)

Szerintem, ha ilyen durva menzeszeid vannak, a szülés sem lesz sokkal nehezebb, hacsak valami komplikáció nem adódik, mert nyilván egy elhúzódó kitolás, egy elakadás a szülőcsatornában stb. biztos, hogy nagyon nehezen bírható.

Nem véletlenül "mérik" fájásokban a vajúdást és a szülést!!! A menstruációs fájdalomnak - szerintem - semmi köze a vajúdási fájdalomhoz. Kezdetben hasonlók a jósló fájások, de az igazi vajúdási fájdalmak teljesen mások - legalábbis nálam így volt. El se tudtam képzelni ilyen fájdalmat és még rá is segítettek oxival mert nem tágultam. Borzasztó fájdalom volt.

Kedves Kérdező én csak annyit mondok gondolj bele h egy akár több mint 10 cm-es fejátmérőjű baba fog áthaladni egy előtte teljesen zárt méhszájon és egy 1-2 cm szűk hüvelyen! A szülés bizony fájdalommal jár, és nem is akármilyennel. Ingyen nem "adják" azt a Kincset aki a "végeredménye" lesz!

Nekem kimaradt az anyaság az életemből. De én már nagyon rosszul tűröm az ovulációs időszakot is...

Üdv: egy középkorú sorstárs

Maximum kersz fajdalomcsillapitot.

Egyebkent szules ota nekem sincsenek mar menstruacios gorcseim szerencsere

Nos, nekem amikor megjött akkor az első nap a túlélésre játszottam: hánytam, úgy fájt hogy sírtam. Később már a legapróbb jelre is küldtem be a cataflamot csak hogy megelőzzem a fájdalmat és egyáltalán ki tudjak kelni az ágyból.

Emellett volt már vesegyulladásom szuper durva fájdalommal, több napos migrén rohamom amikor egy sötét szobában aludtam napokig és ha felkeltem azonnal futottam hányni a fájdalomtól.

Ezek után pedig azt mondom hogy a szülés az ennél a háromnál együtt is durváb volt. :) Azt hittem ott a szülőágyon halok meg miután 3 órán keresztül voltak már egybefüggő fájásaim. De, igaz hogy ahogy a baba megszületik elmúlik és amikor ránézel a kicsire nem jut eszedbe mennyire fájt (legalábbis nálam így volt). Én pl újra végigcsinálnám érte bármikor. :)

Persze erre sem lehet sablonos választ adni, biztos van akinek sokkal jobban fáj és sokkal jobban szenved ill utána is marhára szenved és van aki szinte meg sem érzi. :)

Kedves 2#! Általában ezeknek a nőknek (akiknek ennyire faj a menstruacio) endometriozisa van. Emiatt pokoliak a gorcsok. Nálam is így volt, többször vittek a surgossegire és többször ajultam el. Olyan fajdalmam voltak, h minden végtagom lezsibbadt, nem éreztem a kezeimet (és furcsa karom formát vettek fel, nem tudtam őket mozgatni). Nem tudtam felállni, fal fehéren, csatakosra izzadva feküdtem és a hányás kerülgetett. És nekem igencsak magad a fájdalom küszöböm (ezt több okból is tudom amit most nem reszletezek)...

Szóval nem igaz, h a kis fájdalom küszöb miatt ajuldozunk!

Azt nem vitatom h a szülés nehezebb, de ott legalább van cél. Itt meg csak úgy a semmiért fetrengsz órákig.

Egyébként a szüléssel nekem is megszűnt, mert a szülés “megállítja” az endot.