Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség » Szánalmas, hogy itt kérek...

Szánalmas, hogy itt kérek segítséget, de nem tudom, hogy megtartsam-e a babát?

Figyelt kérdés

Megkérlek titeket, hogy ne ítélkezettek, egyszerűen mondjátok el, hogy ti mit tennétek a helyemben.

Leírok mindent pontosan, szeretném, ha tudnátok hogyan fajultak a dolgok eddig.


27 voltam amikor munkakapcsolatba kerültem egy nálam 10 évvel idősebb és a ranglétrán jóval feljebb levő férfivel. Nem is tudom, hogy miben bíztam. Először csak nagyon vonzott. De tudtam, hogy felesége és gyereke van. Eleinte ez a tudat teljesen féken tartott. Azonban egy idő után már ez is kevésnek bizonyult. Összejöttünk. Megmondtam, hogy semmit sem várok a viszonyunktól, mivel tudtam, hogy milyen helyzetben volt. 2,5 évig ment ez közöttünk. Ez idő alatt én rájöttem, hogy szerelmes vagyok belé és hogy ő is belém. A felesége megtudta, hogy viszonya van, de nem érdekelte, hogy kivel, egyszerűen arra kérte, hogy hagyjon fel vele, neki fontosabb a házassága. Persze nem tettük. Megígérte nekem, hogy fél éven belül el fog válni. (Megértettem, hogy időre volt szüksége, mivel a sógorával közösen vittek egy vállalkozást és abból ki akart lépni, még mielőtt a válás témát felvetette volna. Amúgy is arra gondoltam, hogyha ennyit tudtam várni, akkor ez már semmi.)


Ebben az időben azonban kiderült, hogy a felesége terhes lett a második gyerekükkel. Ekkor éreztem úgy, hogy elég volt. Megmondtam, hogy vége. Úgy tudtam, hogy közöttük ilyen jellegű kapcsolat már nem volt. Megpróbáltam öngyilkos lenni (erről a mai napig semmit sem tud, nem azért tettem, hogy így szerezzem meg)

Kb 4 hónapja nem beszéltem vele, amikor megismertem egy másik férfit. Nagyon kedves, jóképű, megértő férfi. Azonnal megtetszett, bár szerelmes nem voltam. Még mindig azért a férfiért voltam oda. De úgy döntöttem, hogy így nem élhetek. Adtam egy esélyt magamnak egy új életre. Ezzel a férfivel fél éve voltam együtt, amikor megkeresett ismét az a másik férfi. Mondta, hogy mennyire sajnálja, és teljesen kiborult, amikor megtudta, hogy tovább léptem. Gyakorlatilag ő sértődött meg, és ő hagyott el. Eltelt kb megint fél év. A párom megkérte a kezemet, de mivel még mindig nem éreztem azt, amit azzal a másik férfivel mondtam, neki, hogy még ne házasodjunk össze. Mintha megéreztem volna, mivel felbukkant az előző férfi és azt mondta, hogy megmondta a feleségének, hogy válni akar. Pont amikor már bíztam benne, hogy elfelejthetem. Végre azt éreztem, hogy az álmom valóra válik és mi egy pár lehetünk. Összejöttünk ismét. Ő ekkor még a feleségét csalta, én meg a páromat. 7 hónapig ment ez. És most itt vagyunk. A szeretőm elvált. A párom külföldre utazott 8 hete. Nagyon sokszor voltunk együtt a szeretőmmel és terhes lettem. Fogalmam sincs, hogy mit tegyek.


Egyértelműen tudom, hogy kit szeretek. De azt is, hogy ki az aki ezt nem érdemli meg. A párom végig mellettem volt és bizonyította, hogy szeret és neki MINDIG én voltam az első. Nem ezt érdemli, nagyon nem ezt.

De mi van, ha vele mégsem érzem úgy magam? A legrosszabb, hogy amikor hazajött a párom elmondtam neki. Először teljesen kiakadt. Aztán felhívott és azt mondta, hogy képes elfogadni a hibámat, de akkor most ne gondolkozzak és menjek hozzá vissza. Azt mondja, hogy annyira szeret, hogy képesnek érzi magát és túl tud lépni ezen.

De most hogyan nevelhetnénk az én szerelem gyerekemet? Ilyet nem várhatok el tőle! Ráadásul mindig emlékeztetne minket erre. Vagy vetessem el?

Hogyan döntsek? Itt van az a baba, akire évek óta vágytam, attól a férfitől, akit még akkor is szerettem, amikor hosszú ideig nem beszéltünk. De most először vagyok egy kiegyensúlyozott kapcsolatban (a helyzetre való tekintettel tudom, nem jó szóhasználat)

Miért most vált el? Amikor teljesen magamra hagyott, nem ő volt mellettem!

Mit tegyek? Szörnyen érzem magam! Olyan, mintha ez nem is velem történne, szinte lehetetlen az egész helyzet! Az ítélkezést kérlek titeket, hagyjátok!



2016. nov. 20. 00:23
1 2 3
 21/28 anonim ***** válasza:
75%

Képtelen lennék bízni egy ilyen pasiban, amilyen a szeretőd. Végigasszisztáltam a barátnőm kálváriáját, amikor a férje szerelmes lett, szóról szóra ugyanezek hangzottak el a szerető felé: rossz a kapcsolat, nem élnek nemi életet, de nem tudja otthagyni a családját, pedig csak vele az igazi, nála van otthon, őt szereti stb. Ezt maga a szerető mondta el a barátnőmnek...A férjnek esze ágában se volt válni, de ha a barátnőm elszánja magát és kiteszi a szűrét, rögtön ment volna a csajhoz. 5 évig várt rá a szerencsétlen (őt is sajnáltam, amellett, hogy végtelenül dühös is voltam rá, ugyanúgy hülyítették, mint téged), amíg végül szakítottak, és összejött egy másik pasival, most már gyereke is van, akire iszonyúan vágyott. Lehet, hogy nálatok a pasi kezdeményezett, de ne haragudj, ebben én kételkedem, pláne, ha erre csak az ő szava a biztosíték.

Onnan kezdeném a gondolkodást, hogy mi van akkor, ha elveteted a babát. Maradsz a pároddal, akibe nem vagy szerelmes, de a tenyerén hordoz, még azt is megbocsátja, hogy megcsaltad, és hideg fejjel megöletted a szerelmedtől származó gyerekedet, hogy ne zavarjon be a kapcsolatba? Boldog lennél így? Vagy megpróbálkozol a szerelmeddel, akiben soha nem fogsz teljesen megbízni, ahányszor később megy haza a szokottnál, marcangolni fog a gondolat, vajon kivel volt? El kell viselned a házasságából származó gyerekét minden második hétvégén, aki gyűlöl, mert miattad robbant szét a családja, és mindig közöttetek lesz a közös gyereketek is, akit megölettél, mert nem voltál biztos magadban. Így boldog lennél? A harmadik forgatókönyv, hogy mindkettővel szakítasz, és próbálsz új kapcsolatot keresni, ezekkel a sebekkel a lelkedben. Egy abortusz nem csak annyi, hogy bemegyek terhesen, és kijövök a magzat nélkül, tudom, mert nekem volt. Nem vagyok fanatikus magzatvédő, vannak esetek, amikor ez a kevésbé rossz megoldás - de ettől még ugyanúgy megvisel lelkileg, és rohadt nehéz feldolgozni. Pláne, ha annak a gyermekét hordozod, aki az életed szerelme.

2016. nov. 20. 14:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/28 anonim ***** válasza:
73%

Minkét férfival szakítanék, ez egyértelmű.

- Az első nem érdemel meg, ki tudja, miért vált el, jött-ment az életedben, amikor neki éppen úgy volt kellemes, épp olyan könnyen tovább fog állni, ha megunja a babázást és / vagy megun téged, és beújít valaki mást, aki még szép, fiatal és bolondítható.

- A másik férfitól meg elveszed az esélyt, hogy olyat találjon, aki tényleg szereti, ez még nagyobb bűn, mint önmagad feláldozni egy olyan emberért, akiről tudod, hogy csak kihasznál.


A gyereket fel tudod nevelni egyedül, így valamelyest talán megmarad egy kuturált, (baráti) kapcsolat az apjával is, aki valamilyen módon része lehet az életednek. Ezzel persze csökken az esélye, hogy érzelmileg továbblépj, és hogy találj egy új kapcsolatot, aki gyerekkel együtt is elfogad majd. Ha a jövőd fontosabb, akkor vetesd el, ha a múltad, akkor tartsd meg, de ne kavarj az apjával! (Én valószínűleg megtartanám, de nagy lelki erő kell ahhoz, hogy a függetlenséged is megmaradjon!)

2016. nov. 20. 16:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/28 anonim ***** válasza:
87%
És te kérdező a lelked mélyén, úgy őszintén, a válaszoktól meg úgy mindentől függetlenül hogy érzed, mi az utad, mert valahol legbelül biztosan érzed...
2016. nov. 20. 21:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/28 anonim válasza:
75%
Nem tartanàm meg a gyereket,és a két fickót is dobnàm.
2016. nov. 20. 21:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/28 anonim ***** válasza:
100%
Szia kerdezo! Mi lett vegul veletek? Hogy dontottel?
2017. jan. 13. 08:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/28 A kérdező kommentje:

Nagyon sokat gondolkoztam az egész helyzeten, a páromon, a szeretőmön, magamon és persze RAJTA! Azt egyre inkább éreztem, hogy a párommal nem akarok maradni. De egy idő után arra jutottam, hogy a gyerek apjával sem! Szeretem, de egyszerűen annyi rossz dolgon mentem át miatta, hogy már nem akarom vele folytatni (vagy inkább elkezdeni?). Úgy döntöttem, hogy most (életemben először) az új élet kezdetét nem egy férfiben fogom keresni, hanem a kisbabámban :) Megszülöm a kisbabát, ha Isten is úgy akarja és ha megszületett elköltözünk egy másik városba, oda ahol a nővéremék laknak. Szerintem így lesz a legjobb. Ha akarja jöhet az apja, de kellően messzire leszünk egymástól, hogy a mindennapi életemben ne tudjon szerepelni. Biztosan nem ez a legideálisabb egy gyereknek, de talán ebben az esetben a legjobb! Szerencsére a szüleim, a nővérem, a barátaim segítenek! Nagyon várom már Őt és szégyellem magam, amiért egy percre is felmerült bennem, hogy esetleg megváljak tőle!


Köszönöm még egyszer a válaszokat!

2017. febr. 8. 22:40
 27/28 anonim ***** válasza:
72%
Örülök, hogy így döntöttél. Sok boldogságot Nektek!
2017. febr. 8. 22:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/28 anonim ***** válasza:
57%
Én is örülök, hogy így döntöttél, imádni fogod a gyereked! Kívánom, hogy minden a legjobban alakuljon!
2017. febr. 9. 08:28
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!