Mi a különbség az egyetem és a főiskola között?

Régebben az volt a különbség, hogy a főiskolán főiskolai szakok voltak, az egyetemen meg egyetemi szakok, illetve néhány főiskolai szak. Manapság már ebből a szempontból nincs különbség, mert az osztatlan képzésektől eltekintve mindenki alapképzésre, tehát BA vagy BSc szakra megy először, utána pedig mesterképzésre, azaz MA-ra vagy MSc-re. Mivel ezeket egyetem és főiskola egyaránt indíthatja, ha tudja akkreditáltatni, ezért ma már nincs ilyen különbség, mint régen volt.

-falcon-

Tévedsz, kedves előző válaszoló. Főiskola is indíthat mesterszakot, ha tudja akkreditáltatni. Néhány példa:

[link]

[link]

[link]

-falcon-

Le lehet pontozni, attól még indíthat főiskola MA/MSc szakot :P

-falcon-

Főiskolára az megy, aki IQ=60-70 (10% kivétel)

Egyetemre IQ=70-90 (25% kivétel)

Vannak olyan szakok, amik csak főiskolai szakok, és vannak, amik csak egyetemi szakok, függetlenül az iskolától.

ELTE egyetem, de a pedagógusképzés FŐISKOLAI karnak van nevezve

orvosképzés ugyanígy CSAK EGYETEMI elnevezésű képzésben indul

Az állam pedig lexarja magasról a közszférát a főiskolai és egyetemi képzéstől függetlenül, úgy a közoktatást mint a közegészségügyet.

Szomorú, de ez van.

Nem, nincs különbség. Ma már nincs.

Ha valaki jó szakember és lelkiismeretes és érti a munkáját, megbecsülik az emberek (ha állambácsi nem is), ha rossz szakember, nem ért ahhoz, amit csinál, kioktat másokat, durva, futószalagszerűen dolgozik ott, ahol fontos lenne az emberség, akármilyen egyetemet végzett, nem fogják kérni a munkáját, csak akinek nincs más lehetősége, így viszont tönkremehet, ha nem változtat magán. Nem a papír a legfontosabb, hanem a tudás.

Még valami, szívesebben vesznek fel egy középfokú képzettséggel, szakiskolával, OKJ-vel rendelkező embert a cégek ugyanarra a munkára, mint egy felsőfokú diplomást, mert kevesebbet kell (papíron) fizetni utána (a többi mehet zsebbe, és nem kell leadózni a cégnek).

Kedves előző válaszoló!

Azt hiszem, egy kicsit elbeszélünk egymás mellett, úgyhogy most részletesen leírom, hogy legjobb tudomásom szerint hogy vannak ezek a dolgok. Főleg azért, mert úgy látom, hogy sok középiskolás látogatja ezt az oldalt, és nem lenne szerencsés összezavarni őket. Tehát:

1. Azt, hogy "főiskolai szak", "egyetemi szak" - el kell felejteni. Ma ilyen szakokat semmilyen intézmény nem indíthat. Még van néhány évfolyam, amelyek a régi rendszer szerint tanulnak, de rövidesen ezek is kifutnak. Természetesen, akik a régi rendszerben szereztek diplomát, azok továbbra is betölthetik a végzettségüknek megfelelő munkaköröket - pl. nekem is az egyik diplomám egyetemi, a másik főiskolai, és ez marad is. Ma már mindenhol a Bologna-rendszer szerinti szakra kell felvételizni, amelyek megnevezése

BSc/BA (alapképzés)

MSc/MA (mesterképzés - ebben van osztatlan is, ami azt jelenti, hogy nem alapképzésre épül, tehát egyből középiskola után lehet beiratkozni).

Ezek egészen más struktúrában működnek, mint az eddigi főiskolai, egyetemi szakok, ezért ezt a két megnevezést nem is használják már, nehogy keveredés legyen.

Írod, hogy "az ELTE egyetem, de a pedagógusképzés FŐISKOLAI karnak van nevezve".

- pontatlan. Az egyetem nagyobb szervezeti egységeit nevezik karnak, nem a képzéseit. A képzéseket szaknak nevezik. Ha megnézed ezt az oldalt:

[link]

láthatod, hogy a Bölcsészettudományi Karhoz tartoznak az itt felsorolt tanári mesterképzések. A BTK nem főiskolai kar. Az ELTE tanítóképző illetve gyógypedagógiai kar nevében szerepel csak az, hogy "főiskolai". [link]

Írod, hogy az orvosképzés "CSAK EGYETEMI megnevezésű" képzésben indul.

- Nem így van. Mint említettem, most már nincs olyan, hogy egetemi szak. Az orvosképzés 12 féléves, osztatlan mesterképzés. Itt meg lehet nézni:

[link]

Az eredeti kérdésre visszatérve, tehát hogy mi a különbség a főiskola és az egyetem között, a válaszom a következő:

- Egyetem lehet az az intézmény, amely legalább két képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint legalább egy tudományterületen, két tudományágban vagy egy művészeti ágban jogosult doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére. A munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatók, kutatók legalább egyharmada tudományos fokozattal rendelkezik.

- Nem egyetemként (tehát főiskolaként) akkreditálható az intézmény, ha legalább egy képzési, illetve tudományterületen vagy művészeti ágban, több szakon az alábbi pontok szerint választható képzési szerkezetben

a) alapképzést,

b) alap- és mesterképzést,

c) alap-, valamint mester- és doktori képzést,

d) mester- és doktori képzést

folytat.

Rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges állandó kutatói, oktatói karral. Rendelkezik a képzéshez és a tudományos kutatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel.

-falcon-

Oké, látom a 0%-ot :D

Legközelebb írd oda, hogy kinek szánod a választ!

-falcon-