Lehet úgy jogászként dolgozni, hogy az ember el tudjon számolni a lelkiismeretével?

Hát én még becsületes jogászt nem láttam, de remélem, hogy azért létezik! :)

Bár szerintem az egyetemi szenvedések eléggé kiégetté vagy/és pénz orientálttá teszik az embert, mire elvégzi. (De nyilván mindenki arra hajt, hogy megtérüljön neki a befektetése, szenvedése.)

A jogász pálya pont és alapvetően nem a lelkiismeretről szól, hanem arról, hogy fölöttébb bonyolult, apró betűs, a "köznép" számára érthetetlen, furmányos szerződések, jogi kiskapuk révén a megbízónak a lehető legjobb végeredményt produkálja.

Persze, lehet védeni a delikvenst, hogy az jogszerűen kapja meg a büntetését, de ez nem vigasztalja pl. azt az anyát, akinek mondjuk a gyermekét hidegvérrel megölte miután megerőszakolta.

Igen, kifoghat egy nyugis állást valami tanácsadói székben, de előbb-utóbb tuti lesz olyan eset is, ami felvet majd bizonyos morális kérdéseket.

Szóval én azt mondom, aki túl lelkiismeretes, az nehezebben fog meggazdagodni jogi úton.

Kérdező!

Válassz ketté 2 dolgot:

Hivatást és a megélhetést!

Én a - szakvizsgához kellő - joggyakorlatomat elég sok helyről szedtem össze.

voltam ügyvédjelölt, közjegyzőjelölt és végrehajtójelölt is, de dolgoztam a közigben jogtanácsos keze alatt is.

Kb. mindehol ugyanazt láttam:

Megalkuvást.

Saját magaddal, az éppen aktuális szakmai lehetőségeiddel.

Persze, ki lehet fogni nagyon jó helyet - mint pl. írta itt az egyik jogtanácsos kolléga - ahol nem kell olyan döntéseket hozni, amik miatt meghasonlasz önmagaddal a végén.

De a legtöbb esetben bizony mérlegre kell tenni a szakmai tisztességet.

Ugyanakkor egy nagyon fontos dolog: jogászként a a BECSÜLETBE meg a TISZTESSÉGBE sokkal többnek kell beleférnie, mint egy átlagember számára.

Mert ez a szakma ilyen.

De a dolog igazi lényege, hogy Neked mi az ami még belefér a becsületes munkavégzésbe, amitől még nyugodtan alszol.

Ahol pl. ügyvédjelölt voltam, a (volt) főnököm nem vállalt nemi erkölcs elleni bűncselekményeket.

Neki ez lelkiismereti kérdés volt.

Aztán mégis jött valaki ilyen üggyel (szexuális erőszak - a vádlottat kellett védeni).

Én - a főnököm engedélyével - vállaltam az ügyet.

Megnyertem. Felmentették a vádlottat.

Mindenki jól járt.

Én szereztem egy hosszú távú ügyfelet, a főnököm meg nyugodtan alszik továbbra is.

Ha ennyire lelkizel, Kérdező, akkor ne a jogi pályán akarj érvényesülni.

Igen, alapesetben semmi olyat nem kell tenni, ami olyan nagyon lelkiismereti válságot okozhatna.

Hangsúlyozom Alapesetben.

És egyébként is, ez nagyon egyénfüggő, hogy kinek mi a tisztességes és becsületes.

De ha azt várja tőled a munkáltató pl. hogy találj jogi okot valaki kirúgására, mert neki nem szimpatikus valami miatt.....akkor bizony nyelsz egy nagyot és teszed a dolgod.

És félre teszed az erkölcsöt, a tisztességet, meg ilyeneket....