Miért hisznek sokan finnugor elméletben csak azért mert hivatalos?

1) Nyelv- és néprokonság között óriási a különbség.

2) Mi a jó fenéért kellene "szégyellni magunkat"?! A finn zseniális nép. Remek művészeik vannak, és dallamos a nyelvük, bár szerintem ez még számos más ország lakóiról elmondható. Szóval mi a probléma?

Imádom a lovasnomád kultúrkört, de ezt a pöffeszkedő, kivagyi, taposó nagymagyar magatartást szívből rühellem.

Az, hogy a finnugor elmélettel a magyar fejek betörése érdekében álltak elő (lám, sikerrel, hisz még mindig van, aki ezt sértőnek véli), egy vicc.

Nem vagyok nyelvész, csak repülön utaztam együtt finnekkel úgy 10 órát. Előbb feltűnt, hogy furcsa, általam ismeretlen nyelven beszélnek. Elkezdtünk beszélgetni a két nyelvről. tényleg találtunk néhány szót, ami legalábbis hasonlított, aztán elkezdtünk összehasonlítgatni olyan ősi szavakat, mik valószínűleg nem változtak az évezredek során. Itt már nem találtunk hasolóságot. Végülis nyeltanról nem sokat beszéltünk, amiről igen, ott nem volt egyezés. Számnevekről nem emléákszem, hogy beszéltünk volna, pedig itt érdekes lett volna az esetleges egyezés.

Iránban találtak ősi hún-örmény és krétán hún-görög kódexet, melyek alapján összeállítottak hún-magyar szótárt. Eszerint szinte ma is el tudnánk beszégetni a húnokkal.

Sokat ront a szótáron, hogy az eredeti szavakat megpróbálták saját abc-jük alapján átírni pl. a gy betűt általában dzsi-vel (egy=idzsi)

Érdekes pl. hogy Sopron város neve miből eredhet: soprun=hegyalja. (Egyáltalán nem biztos, hogy eredetileg is nem sopron volt, csak a lejegyző félrehallotta. Pl.: tizenegy=tiz hen idzsi, stb).

Jellemző, hogy a magyar nyelv sok-sok évszázad alatt csekély mértékben változott ellentétben a legtöbb nyelvvel, pl. Shakespeare eredeti műveit szinte egyetlen angol sem tudná elolvasni, pedig alig több, mint 400 évesek.

Egyáltalán nem vagyok biztos, hogy azok a szerzetesek, akik a Halotti Beszédet (1191-1195), vagy az Ómagyar Mária Siralmat (1300 körül) feljegyezték, eredetileg magyarok voltak, pl. k betű helyett gyakran c-t írt, cs betűt hol c-nek, hol s-nek írja, stb.

[link]

„Miért hisznek sokan finnugor elméletben csak azért mert hivatalos?”

Mert ezt tanulták az iskolában, és vagy nem érdekelte őket annyira a téma, hogy behatóbban foglalkozzanak vele, így aztán nem ismerik sem a finnugor elmélet, sem pedig az egyéb elméletek (pl. eurázsiai elmélet) hátterét, sem a mellettük vagy ellenük szóló érveket. Vagy ha ismerik, akkor nem mindet, vagy csak kettős mércét alkalmaznak. Sajnos ez a nyelvészekre és történészekre is érvényes. Meg az itteni hozzászólók nagy részére is, szinte az összes tipikus tévhitet el lehetett olvasni itt pár hozzászólásból...

Először azt sem ártana tisztázni, hogy mit értünk „finnugor elmélet” alatt, mert bár az elmélet nagy része valóban csak áltudományos dogma, azért van némi tudományos alapja is.

Nézzük sorjában, miket takarhat a „finnugor elmélet” kifejezés:

„1. A magyar nyelv és az ún. finnugor (tágabban: uráli) nyelvek (finn, észt, lapp, hanti, manysi, stb.) között nyelvrokonság van. „

Ez igen valósíznű, mert komoly tudományos érvek szólnak mellette (de attól még nem bizonyított). Ilyen érvek az alapszókincsben található szabályos hangmegfelelelések. A finnugor elméletből pusztán ennyi az, ami tudományos alapokon nyugszik, semmi több. Az összes többi pusztán áltudományos dogma. És erre valóban a hit a jó szó.

„2. A magyar nyelv kizárólag a finnugor (tágabban: uráli) nyelvekkel rokon”.

Ma már igan valószínű, hogy a magyar nyelv az eurázsiai nyelvcsaládba tartozik, az uráli, altaji és indo-európai nyelvekkel együtt. Ezt statisztikai érvekkel is igazolták, tehát ha úgy tetszik, „bizonyított”.

[link]

[link]

Tudományos folyóiratban, külföldi szakemberek által. Tehát nem „pár küldetéstudatos hunmagyar- meg szkítamagyargőzös amatőr” mondja. Csak sajnos néhány „finnugorkodó” csapatban erről nem akarnak tudomást venni, mert jobban érdekli őket a saját dogmájuk, mint az igazság. És közben azt hiszik, hogy amit művelnek, annak bármi köze van a tudományhoz...

Nem igaz tehát a finnugor rokonság kizárólagosságának dogmája, és az ugor-tötök háborúban is a török oldalnak volt igaza (akik a magyar nyelv kettős, uráli és altaji rokonsága mellett érveltek) az ugor oldallal szemben (akik a finnugor rokonság kizárólagossága mellett próbáltak érvelni).

Nem igaz viszont az sem, hogy „nincs közünk” a mongolokhoz, mert minimum az eurázsiai nyelvcsaládon keresztül van hozzájuk közünk (természetesen nem zárható ki, hogy a hun nyelv kapcsán, mivel a hun nyelvből nem sokat ismerünk, de ez ebből a szempontból nem lényeges).

„3. A magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik. „

Ez egy konszenzussal elfogadott kategorizáció. A nyelvek rokonsági fokáról semmit nem mond. Az sem egyértelmű, hogy a magyar az eurázsiain belül valóban a finnugor ágba tartozik-e, mert ahhoz kellene egy olyan ősi szóréteg, amely csak a finnugor nyelvekkel közös, míg az altaji nyelvekkel pl. nem. Ez azonban teljesen hiányzik, mivel még a személyes névmások is közösek a 2 nyelvcsalád között. Finnugor eredetűnek tartott szavaink szintén szinte kivétel nélkül rokoníthatók valamely altaji nyelvvel.

„4. A finnugorral rokonítható szavak finnugor eredetűek.” Ez kizárólag feltételezés lehetne, mivel a szavak eredete nem dokumentált. Az altaji szópárhuzamokat figyelembe véve viszont igen valószínű, hogy ezek a szavak az uráli és altaji nyelvek közös alapszókincséből erednek, és a magyar a finnugor nyelvektől legalább olyan régen különvált, mint az altaji nyelvektől. Érdekes módon viszont van egy újabb, csak az altaji nyelvekkel rokonítható réteg, ezek az ún. „török jövevényszavak”. Ez akár igaz is lehetne, de a leglogikusabb magyarázat viszont nem ez, hanem az, hogy az altaji nyelvektől egyszerűen később vált el a magyar, mint az uráli nyelvektől.

„5. Az alapszókincs közös szavai és azok változásai alapján következtethetünk az őshaza helyére és az ott tartózkodás időpontjára”. Ez még hipotézisnek is elég gyenge, bár sokan ténynek tartják az ez alapján levezetett vándorlási útvonalat. Érdekes módon az sem zavar senkit, hogy amikor az elmélet hívei „finnugor ősnépről” beszélnek, akkor már eléggé egybemosták a genetikai és a nyelvrokonságot, miközben pont ők szokták a legvehemensebben magyarázni, hogy miért nem lehet, meg hogy az emberek nem értik, hogy a 2 dolog különböző....

El kell tehát dönteni, hogy a fentiek közül mit nevezünk finnugor elméletnek, de a nyelvrokonságon kívül semelyik nem mondható tudományosnak. A nyelvrokonság viszont nem kizárólagos a finnugor nyelvekre. Az sem jó kifejezés, hogy a finnugor elmélet „már régen meg lett cáfolva”, mivel ahhoz előbb bizonyítani kellett volna :)

Néhány érdekes írás a finnugor elmélet kapcsán:

[link]

[link]

[link]

A hunok szintén a rokonaink, több aspektusból is. Dr. Obrusánszky Borbála írásaiban érdemes utánaolvasni. A kulturális rokonságot még azok sem kérdőjelezik meg, akik bőszen kitartanak amellett, hogy „semmi közünk a hunokhoz” (bár ezzel rögtön önellentmondásba is keverednek, de ez nem zavarja őket). Az sem véletlen, hogy az összes magyar és külföldi krónika egy népnek tekinti a hunt és a magyart (az a magyarázat pedig, hogy csak összekeverték őket, elég erőltetett, de ha össze is keverték, akkor nyilván a kulturális és nyelvi hasonlóságok miatt). Tehát valószínűleg nyelvrokonság is van, bár a hun nyelvet csak töredékeiben ismerjük (de Ucsiraltu mongol nyelvész legújabb kutatásai alapján valószínű, hogy szintén eurásziai, azaz a magyarral rokon nyelv volt). A hun nyelvet nagyobb mértékben leíró állítólagos iráni, illetve örmény kódexeket (pl. iszfaháni kódex) felfedezőjülön (Detre Csabán) kívül senki sem látta, így hitelességük minimum kérdéses (de ha ezt nem vesszük figyelembe, a rokonság akkor sem tűnik kétségesnek). A tér- és időbeli távolság is jóval kisebb a 2 nép között, mint amekkorának be próbálják állítani. A rokonság tehát igen valószínű (bár nem bizonyított). A magyarok hun származása sem bizonyított ugyan, de könnyen lehetséges. Az, hogy nincs rokonság, vagy csak legenda, az pedig igen valószínűtlen.

Egyébként nincs okunk szégyenkezni sem a finnugor nyelvrokonság, sem az altaji nyelvrokonság, sem pedig a hun-magyar rokonság kapcsán.

"Shakespeare eredeti műveit szinte egyetlen angol sem tudná elolvasni,"

Már elnézést, de ez úgy valótlanság, ahogy van. Itt van a Hamlet eredeti változata:

[link]

Nem vagyok angol, de azért elég jól elboldogulok vele.

A hun kódex pedig sajnos nem létezik, sőt még a kolostor sem ahol állítólag megtalálták:

[link]

"Ma már igan valószínű, hogy a magyar nyelv az eurázsiai nyelvcsaládba tartozik, az uráli, altaji és indo-európai nyelvekkel együtt...Csak sajnos néhány „finnugorkodó” csapatban erről nem akarnak tudomást venni"

Lehet, hogy nem követem teljesen a gondolatmenetet, de a magyar nem az uráli nyelvcsalád része?

[link]

16

" Hamlet eredeti változata"

Valahol, egy Shakespeare-val kapcsolatos tanulmányban olvastam, linked tényleg cáfolja ezt. Még jobban cáfolná, az eredeti kézirat.

Hun kodex

Közben én is találtam különböző cáfolatokat.

A bajom vele, hogy a hun-magyar rokonságot is hasonló körök cáfolják elvetve mindent, ami mellette szól - Anonimus, Kézai Simon - közben leírnak ilyet, hogy a honfoglalás vezető körei, illetve a székelyek származhatnak a hunoktól, de a magyarok...

Hasonló cáfolatba bonyolódik (ha jól emlékszem Sándor Klára) a perzsa hun kodex-szel kapcsolatban, mármint hogy mit kerestek volna itt a perzsák, mikor valójában szkíta hittérítők jártak a hunok között -nem tudom az egyik miért zárja aki a másikat.

Ráadásul -mint írja- a szkíták, azok a mai albánok. Lehet, de lehet, hogy csak a szkipetárból vonta le a következtetést.

Az eredeti kézirattal nem sokra mennénk, mert a tipográfia eléggé megváltozott időközben, például ez a szintén 16. századi magyar szöveg sem olvasható könnyen:

[link]

(mégis találtam neked egy 1603-as kiadást)

[link]

A finnekkel rokonságban voltunk valamikor, de ahogy a vándorlások, beolvadások miatt a mai magyarságban legfeljebb pár %-ban vannak akkori gének, úgy a finnek is kb. ugyanennyire megváltoztak genetikailag, és ugyanígy megváltozott a nyelvük is, ahogy hatottak rájuk az újonnan csatlakozott népek és környező népek nyelvei.

De a nyelvek alapjai megegyeznek.

A rokonságot csak részben szokás a szavakkal bizonyítani, mert ezeket minden nyelv nagy mértékben átveszi másoktól. A lényeg a nyelvtan, ami egységbe fogja a szavakat. A finnugor elmélet kitalálói és követői ez alapján dolgoztak.

A 14-es linkben lévő nyelvemlék nem reális, mert a bal oldalt látható változat egy mai magyarhoz igazított változat. Alatta látható az eredeti, ami rengeteg olyan hangot tartalmazott, ami a mai magyarban már nem létezik. Az ilyen hangok helyett mindig egy mai hangot jelöltek az átírásnál, teljesen átmodernizálva a szöveget.

Az elejét mindenki ismeri mai fordításban, de a közepéből, egy enyhén modernizált változatból ez a mondat mit jelent?

"Hugy ës tiü látjátuk szümtükhel: isȧ, ës nüm igy embër múlhatjȧ ez vermöt, isȧ mënd azhuz járou vogymuk."

Ezt a legtöbb magyar még hosszas gondolkodással se érti meg.

A székelyeket meg kár a magyar eredethez keverni, mert a székelyek közismerten egy nem sokkal a honfoglalás előtt csatlakozott népcsoport. Erre ékes bizonyíték, hogy a korabeli szokások szerint a határok őrzését bízták rájuk. Mint csak mérsékelten megbízható szövetségeseket, megosztották őket az ország két szélén, hogy egy esetleges lázadás esetén könnyebb legyen leverni őket. Pont, ahogy a korabeli, mindenki által használatos katonai stratégia megkövetelte.

Akár szlávok, akár türkök, akár egyebek, és akár csatlakoztak egy időre a hunokhoz, akár nem, de a lényeg, hogy a magyar nyelv eredetéhez nincs közük.