Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Nyelvek » A heánc (hienz) nyelvjárás...

A heánc (hienz) nyelvjárás elterjedésével kapcsolatban van valakinek pontos információja?

Figyelt kérdés
Őseim az egykori Sopron vármegye német anyanyelvű lakosai voltak. Azt lehet tudni pontosan, hogy a Közép-Burgenlandiak esetleg heáncok voltak-e (vagy ezt a nyelvjárást beszélték-e)? Azt tudom, hogy Soprontól délre található településeken beszélték ezt a nyelvjárást, viszont pontosan nem tisztázott, hogy ez mekkora területet fedett le. Mondjuk, a Bezirk Oberpullendorf É-NY-i területén (ma Kobersdorf, egykori Kabold) ez használatos nyelvjárás lehetett? Értelmes hozzászólásokat várok, előre is köszönöm!
2011. jún. 28. 11:42
 1/9 anonim válasza:
100%

Kedves Kérdező!

Az én génjeimben is van ebből a népcsoportból. A Raabfidischen élt (ma Rábafüzes) dédanyám, magyarul nem is, de "hienzeschen" annál inkább beszélt. Ha Rábafüzesen jársz, még lehet, hogy talász 1-2 olyan embert, aki beszéli ezt a nyelvet. de sajnos mint sok más német ajkú településről, ebből is elhurcolták a német ajkú lakosság nagy részét (itt a lakosság 80%-ról beszélek)

Itt egy kis történet erről a népcsoportról, és nyelvjárásról, 1898-ban íródott:

HIENCZEK.

Hienczek elhelyezkedése.

Hienczeknek nevezik Vas, Sopron és Mosonvármegyék azon németajkú lakosságát, a melynek nyelve, sajátságainál fogva, úgyszólván külön dialektikust képez az összes német nyelvjárások között és a mely nép maga is, szokásaira és gondolkozásmódjára nézve, eltér a hazánkban és az azon kívül élő többi német népfajoktól. A magyarországi hienczek száma körülbelűl 300,000, a kiknek a zöme (125,000). Vasvármegye területén, a kőszegi, felső-eőri, körmendi, németujvári és a szt.-gotthárdi járásban tartózkodik, hegyes, dombos vidéken, melyet "Pugläte-Welt"-nek (púpos, görbe-világ) neveznek.

Eredete.

A hienczek eredetéről még eddig nincsenek teljesen megbizható adataink. Valószinűleg utódai azon bajor és frank telepítvényeseknek, a kiket Nagy Károly költöztetett 803. év körül az általa meghódított avar területre, azaz, a mai Magyarország dunántúli részére, hogy ott a mívelődést és kereszténységet terjeszszék. Ezek közé később szláv és avar elemek is olvadtak, majd a XV. században, midőn az országnak ez a része egyes osztrák és német főnemesek és herczegek birtokába került, ezek is számos német jobbágy-családot telepítettek magyarországi jószágaikra, a kikhez még a reformáczió után, a protestánsok üldöztetése idejében, az Ausztriából, különösen Stájerországból ide menekülő protestáns német családok csatlakoztak.

Hogy mikor ragadt rájuk a hiencz név és hogy mit jelent azt nem 380sikerült eddig kideríteni. Legvalószínűbb az a föltevés, mely a hienczek elnevezését Henriktől (1228-1274) Kőszeg városának megalapítójától, származtatja, a ki különösen e vidék fölött uralkodott és a kinek alattvalói magukat hienczek-nek, vagy heanczok-nak, azaz Henrik népének nevezték. (A Heinrich név rövidített alakja Heinz, Hinz).

Hiencz nyelv.

A hienczek nyelve bár rokonságban van a bajor nyelvjárással, de ettől, valamint a szomszéd osztrák-stájer népnyelvtől is annyira különbözik, hogy akár külön dialektusnak tekinthető.

A hiencz nyelv legjellemzőbb sajátságai: 1. A magánhangzókat megnyújtja, sőt szereti azokat diftongussá változtatni, pl.: Vooda, (Vater), Kauch (Koch) Beischof (Bischof) Waocha (Woche), spoarn (sparen) A guet's Woat, find a guat's Oat (Ein guter Wort, findet ein gutes Ort). 2. Az u helyett ui kettős hangzót használ, pl: Guid'n Muoring Muida (Guten Morgen Mutter), Krui (Krug), huischt'n (husten). 3. Jellemző az es semleges névmás különös alakja a si, melyet különösen személytelen ígék mellett használ, pl: si regnet (es regnet) si schneibt, si plaschelt (es pläschert).

A hienczek nyelvjárása különben nem egységes és majdnem községenként eltéréseket mutat. Igy a vasvármegyei hienczek nyelvében is a szerint, a mitn az a hanggal bánnak, három-féle megkülönböztetést lehet tenni. E szavakat pl. Haar (haj, len), Bart (szakáll), Wart (őr), Garten (kert), Németujvár és Kukmér vidékén úgy ejtik, hogy az a elé egy zárt o-t tesznek, pl: Hoar Poat, Woat, Goat'n. Felső-Lövőn az a elé zárt u-t tesznek, pl: Huar, Puart, Wuart, Guart'n. Alhó vidékén a zárt o-t az a után teszik, pl. Haor, Paort, Waort, Gaort'n.

2011. szept. 21. 17:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 A kérdező kommentje:

Kedves Válaszadó!


Nagyon szépen köszönöm az információkat!:) Interneten még találtam korábban mindenféle összetett jelzőket X+hienz, szóval főleg a foglalkozással összefüggő elnevezéseket, amik azon a területen is éltek, ahol az őseim laktak. Nem tudom mennyire illik ez mondjuk az én őseimre is?! Egyszer tuti rájövök:) Egyébként, ha jól tudom, akkor Oberpfalzi eredetere utal a heánc nyelv!

2011. szept. 22. 17:14
 3/9 anonim válasza:
100%

Kedves Kérdező!

Apai nagyanyai részről az én őseim is Közép-Burgenlandi németek voltak, Oberpullendorf környéki falvakból valók voltak: Stoob/Csáva, Lutzmannsburg/Locsmánd. A nyelvjárás generációk óta él a családban, sajnos én vagyok az első,aki nem tudta még elsajátítani( 19 éves vagyok), de mindennapos jelenség nálunk ez a nyelvjárás( édesapám anyanyelve). A család úgy tudta, hogy ez osztrák dialektus, de én pontosabban szeretném tudni a nyelvj. eredetét. Az biztos, hogy a bécsihez hasonlít.

2012. márc. 23. 16:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 A kérdező kommentje:

Kedves válaszolók!


Találtam egy térképet, ami gyakorlatilag lefedi az egész burgenlandi térséget (ezzel együtt ezt a német anyanyelvű tömböt is). A beszélői osztrák-bajor származásúak, de ezen belül is eltérő helyekről származhatnak, hiszen nem volt egy egységes beszélt nyelv, ami ugye garantálná, hogy konkrétan innen vagy onnan származnának. A heánc nyelv eredetét egyébként Oberpfalzba (Bajorország) teszik. [link]

2012. szept. 12. 20:17
 5/9 A kérdező kommentje:
Most látom, hogy már korábban leírtam az Oberpfalzi dolgot, úgyhogy bocsánat az ismétlésért:) Családfakutatás útján vas vármegye területén is találtam elég sok heánc őst, amit nem is gondoltam volna... Sajnos én nem beszélem a nyelvet, az ősök nem adták tovább, valószínűleg politikai okokból. Esetleg, ha valakinek van még infója erről a nyelvjárásról... szívesen olvasnám!:)
2012. szept. 12. 20:24
 6/9 anonim válasza:
100%
[link] nemrég találtam a neten. Érdekes ez az oberpfalzi elmélet, mert a családfámban az egyik heánc név Oberpfalz környékén a leggyakoribb. Nézegettem oberpf.-i humorestekről videókat(amelyekben direkt az o.-i nyelvjárást beszélték) a youtube-on, majd összehasonlítgattam a heánccal, és valóban nagyon hasonló a 2 dialektus. Én egyébként Hoanzmániás vagyok, rengeteget leveleztem Kanadába szakadt heáncokkal, történelem szakosként erről készülök szakdogát írni, csak ugye kevés az anyag. Kérdezz bátran,már az egész netet átkutattam a témában :D . -a nagymamás, locsmándos, csávás heáncunoka voltam :)
2012. szept. 16. 19:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 A kérdező kommentje:

Nagyon köszönöm!:) Szakdoga? Szívesen elolvasnám, ha majd publikus lesz!

A családfámban szereplő nevekkel én ugyanezt csinálom, mint Te, verwandt adatbázissal a német, imehrvatsko-val pedig a burgenlandi horvát családneveket piszkálgatom:) 1-2 nevet én is találtam, aminek az Oberpfalzi térség a centrumja - vagy kizárólag ott fordul elő, úgyhogy tényleg lehet ebben valami. A videót külön köszönöm!:)

2012. szept. 19. 20:42
 8/9 anonim válasza:
Bizony, én is a verwandt.de-vel ügyeskedem,illetve még tudom ajánlani az onlinedenkmalprojekt-et: ez az oldal végigveszi a két világháborúban elesettek névsorát falunként, mind német, illetve osztrák területeken. Itt egy példa, ezt néztem meg nemrég: [link] . Beírod pl. hogy "Kainrath denkmalprojekt", és már ki is adja a települések listáját. Hasonló ez a módszer a verwandthoz, de mivel nem a 21. századi állapotokat mutatja(amikor már gyakorlatilag mindenki költözik mindenhova, különösebb akadályok nélkül), így talán pontosabb forrás. Más jellegű, de szintén lukratív eszköz az ancestry.de(ha még esetleg nem ismered). Itt nemcsak a családnevek elterjedtségét, hanem a név etimológiáját is kiderítheted.
2012. okt. 29. 16:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim ***** válasza:

I wintsch eng a glücksolig s naigs Joa

Hint und voan a naigs Toa

Hint und voan a Guka

Das ma Kaus aussi und eini gucka



Niglau, Niglau tu schenna Hea

Lei ei, lei ei wos i pegea

Guldichi Nuss und Guldichi Epfel

Wen ma Oli mitenanda Eissn


:)

2013. okt. 29. 22:01
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!