Isten próbái ezek? Volt olyan veletek, hogy borzalmasan éreztétek magatokat, úgy éreztétek nincs tovább. és akkor történt valami, ami újra erőt adott?

A megpróbáltatások célja nagyon gyakran az, hogy erősödjünk, fejlődjünk. Még a legjobb embereknek is szükségük van fejlődésre. Súlyzózás nélkül sosem tudnánk megerősödni; így megpróbáltatások nélkül sem tudunk közelebb kerülni az Úrhoz.

Mindig keress valami jót abban a rosszban, ami történik veled. Különítsd el azt a bajt, ami magad miatt vagy más emberek miatt történik, attól, ami jöhet az Úrtól. (Pl. ha egy zsebtolvaj kirabol a buszon, ahhoz az Úrnak semmi köze.)

Tegyél meg mindent, amibe az is beletartozik, hogy szükség esetén keress fel egy pszichológust (ezt "az őrület határán voltam" kifejezésre írom). Minden tőled telhetőt kövess el.

Olvasd el Jób könyvét, tőle rengeteget lehet tanulni arról, hogy hogyan viszonyuljunk a megpróbáltatásainkhoz. Ad ő mindig rengeteg jót is, csak észre kell venni. Mostantól csak a jóra koncentrálj, minden nap tételesen számold össze, hogy milyen áldásokat kaptál aznap. Meglátod, mindjárt rózsásabban fogod látni a helyzetet. :)

Legfeljebb akkor tehetsz róla te, ha nem tartod be valamelyik parancsolatokat, vagy bűnöket követsz el.

Ha hiszel Istenben akk lehetnek Isten próbái vagy a sorsz próbái vagy csak ilyen rossz most az életed és kész!!

Szerintem az élet alapjában véve sz.r de sok sok jó dolog is történik benne...szóval ha rossz dolgok történnek akkor nem kell teljesen összeroppanni mert az élet az ilyen és nem tudsz mit tenni ellene beletörödsz vagy beledöglesz...

Előbb utóbb mindeg jönnek jó dolgok.... csak ki kell várni..lehet 10 év múlva de majd jönnek

(Jakab 1:13) 13 Senki ne mondja, amikor próba alatt áll: „Isten tesz próbára.” Rossz dolgokkal ugyanis nem lehet próbára tenni Istent, és ő maga sem tesz ilyesmikkel próbára senkit.

(1Korintusz 10:12, 13) . . .. 13 Nem ért benneteket más kísértés, csak ami általános az embereknél. De hű az Isten, és nem hagy titeket azon felül kísérteni, amit el tudtok viselni, hanem a kísértéssel együtt a kivezető utat is elkészíti, hogy kitartóan tudjátok tűrni.

Ha valami történik az nem tőle jön, és mint a vers írja általános probléma történik, bárkivel a földön ugyan az előfordulhat.

De a teremtő csak annyit enged meg amit képesek vagyunk elviselni.

S különbség van a között, hogy valamit megenged, vagy amit ő okoz.

"Legyél ateista." - Te meg térj meg kedves válaszoló.

Kérdező: 2Korintus 12:6 "Ő azonban ezt válaszolta: Elég az a kegyelem, amit kaptál, mert erőm a te erőtlenséged által éri el a célját."

Nekem is volt már hasonló tapasztalatom. Volt hogy egy éjszakát szabályosan végigkínlódtam és gyötrődtem, utána nem tudtam hogy mi volt ez, de aztán rájöttem hogy Isten így akarta fölhívni a figyelmemet, hogy az az életmód amit folytatok, mennyire helytelen. mondhatom, hogy számomra ez egy új élet felé vezető út kezdete volt. Talán nagy szavaknak tűnnek de valóban így van. Ezután elkezdtem kutatni a Bibliát, és ott sok bizonyítékát találtam Isten kegyelmének, (ez adott nekem erőt) megértettem az Ő akaratát. Hit által sikerült is szakítani azzal a régi helytelen életmóddal, ami a magam erejéből sosem sikerült volna. (Próbáltam én de addig nem sikerült ez, amíg a saját erőmből erőlködtem, nem pedig az abban való hit által, hogy a Biblia szabadságot kínál a bűntől: "Engedelmeskedjetek azért az Istennek; álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek." Biblia, Jakab apostol levele 4:7)Eldöntöttem, hogy megkeresztelkedek és az Isten útján fogok járni. Szóval mindennek az az éjszaka volt az elindítója, amikor "borzalmasan éreztem magam", mint ahogy írtad. Ez az én tapasztalatom. (2-3 éve történt)

Még annyit, hogy itt valaki írta, hogy Isten nem kísért senkit. Valóban, de megengedi Sátánnak, hogy kísértse az embert, de nem azon túl amit elszevedhetünk.

21/F

Én most épp olyan helyzetben vagyok. Szerintem legyél őszinte Istennel, mondd el neki, minden érzésed, ha haragszol Rá, ha kételkedsz Benne. Neki mindent el lehet mondani. Nekem per pillanat nagyon feszegeti a határaimat, ez nem csak egy napja tart, hanem hónapokkal ezelőtt kezdődött. Nekem az az ige jut sokszor eszembe:

"1Pt 1,5

Titeket pedig Isten hatalma őriz hit által az üdvösségre, amely készen van, hogy nyilvánvalóvá legyen az utolsó időben.



1Pt 1,6

Ezen örvendeztek, noha most, mivel így kellett lennie, egy kissé megszomorodtatok különféle kísértések között,



1Pt 1,7

hogy a ti megpróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltónak bizonyuljon a dicséretre, dicsőségre és tisztességre.

Isten feszegeti a határokat, hogy a Vele való kapcsolatunk minél erősebb legyen.

Én pl hivatkozom Istennek azokra a dolgokra, amiket az Igében mond magáról, hogy hűséges és megtartja az övéit és azokra, melyeket nekem ígért. És sírok meg küszködöm és próbálom túlélni a következő perceket, órákat, napokat, heteket.....