Mit mond a Biblia a halál utáni életről?

Majd megtudod, ha odajutsz... ;)

De (kissé) komolyabban szólva: honnan tudhatná bárki is? Lehet, hogy nincs is utána semmi, és szimplán megsemmisülsz. Lehet, hogy szellemként/kísértetként visszatérsz, ha még van itt valami intéznivalód. Lehet, hogy újjászületsz máskor, máshol, másként... stb.

Készülj fel mindenre.

Annál is inkább, hogy a Biblia tudtommal csak a klasszikusokat említi: menny vagy pokol.

Tanulmányaim és beszélgetésem alapján én úgy hiszem, hogy a halál után van élet.

Két lehetőség van:

(1) helyes és jó életet éltél, megtettél mindent, amit a lelkiismereted kért, egyszóval Isten kérése szerint cselekedtél.

Ekkor jutalmad maga az Isten. közösségbe kerülsz vele, mindenét, saját magát is neked adja, s mivel Ő a mindenség és benne hiánytalanul megvan minden, ezért tiéd lesz minden, az örök boldogság, hiánytalan élet.

(2) helytelenül éltél, bántottál másokat, örömödet lelted a nyomorukban, sose bántál meg semmit.

Ekkor nem kapod meg jutalmul az Istennel való közösséget. S mivel Ő maga a hiánytalanság, ezt veszíted el és örökkön-örökké hiányt fogsz szenvedni, vágyakozni fogsz, de nem elégül ki soha a vágyad. Ez a pokol, nem az ördögök, meg az üstök....

A tisztitótűz pedig részletkérdés. Ha egyszer Istent elnyered, akkor vele az idő mint olyan megszűnik létezni számodra, hisz az idő csak a változást hivatott kifejezni, de ha tied a hiánytalanság,a mindenség, akkor nem fejlődhetsz tovább.

Nem, a bibliában nincs utalás sem a reinkarnációra.

Mást tanít.

De a kérdésről:

„Semmi sem biztos a világon, csak a halál és az adó.” Néhányan igen okos kijelentésnek tartották Benjamin Franklin amerikai államférfi megállapítását, melyet 1789-ben írt le. De biztos?

Tulajdonképpen mikor Isten először beszélt Ádámnak a halálról, utalt rá, hogy a halál nem az élet velejárója, hanem az Isten iránti engedetlenségért kiszabott büntetés (1Mózes 2:17). Ádám értette, mit jelent a halál, hisz láthatta, hogy az állatok meghalnak.

A Biblia ezt mondja az emberiséget sújtó szomorú következményekről: „egy ember által jött be a világba a bűn, és a bűn által a halál, s így a halál minden emberre átterjedt” (Róma 5:12).

De a "lelkünk" tovább él?

A Biblia azt is kijelenti, hogy „az emberek fiainak vége hasonló az állatoknak végéhez, egyenlő végük van. Amint meghal az egyik, úgy meghal a másik is; egy szellemük van mindegyiküknek, úgyhogy nem áll felette az ember az állatnak, hisz minden hiábavalóság. Mindegyik egy helyre megy; mindegyik a porból lett, és mindegyik a porba tér vissza” (Prédikátor 3:19, 20). Mit jelent visszatérni a porba?

Az a kifejezés, hogy „a porba tér vissza”, arra emlékeztet minket, amit Isten az első embernek mondott: „por vagy, és a porba térsz vissza” (1Mózes 3:19). Ez azt jelenti, hogy az emberek az állatokhoz hasonlóan fizikai teremtmények. Nem szellemek vagyunk, melyek pusztán lakoznak egy fizikai testben. A gondolkodóképességünk nem tudja túlélni testünk megsemmisülését. Arról, aki meghal, ezt mondja a Biblia: „Kimegy a szelleme, és ő visszatér földjébe, azon a napon elvesznek gondolatai [„gondolkodása teljesen véget ér”, The New English Bible]” (Zsoltárok 146:4).

Szerintem, sokan nem gondolták volna, hogy ezt mondja a Biblia.

Ha ez csakugyan így van, milyen állapotban vannak a halottak? Isten Szava világos választ ad erre: „az élők tudják, hogy meghalnak, de a halottak semmit sem tudnak” (Prédikátor 9:5). Ahelyett, hogy a halál egy barát lenne, aki üdvözöl bennünket egy jobb élet kapujában, a Biblia az ’utolsó ellenségnek’ nevezi, hiszen megfoszt minden cselekedetünktől (1Korintusz 15:26; Prédikátor 9:10). Vajon ez azt jelenti, hogy nincs remény arra, hogy az emberek kikerüljenek a halál állapotából?

Jó hír a halállal kapcsolatban

Emberek millióinak a halál olyan, mint az álom, melyből fel fognak ébredni. Jézus egyszer ezt mondta tanítványainak halott barátjukról: „Lázár, a barátunk nyugodni tért, de odamegyek, hogy felébresszem az álomból.” Mikor Jézus az emléksírhoz tartott, gyászolók sokaságával találkozott. A sírhoz érve kérte, hogy nyissák azt ki, majd így kiáltott: „Lázár, jöjj ki!” Az, aki halott volt négy napig, kijött (János 11:11–14, 39, 43, 44). Mivel Lázár teste már bomlásnak indult, Jézus így bizonyította, hogy Isten mindenre emlékezni tud a halottakkal kapcsolatban: a személyiségükre, emlékeikre és külsejükre. Újra életre tudja kelteni őket. Egy másik alkalommal Jézus ezt mondta: „eljön az óra, amelyben mindazok, akik az emléksírokban vannak, hallani fogják az ő [Jézus] hangját, és kijönnek” (János 5:28, 29).

A Biblia további jó hírt közöl számunkra: „Mint utolsó ellenség semmisül meg a halál” (1Korintusz 15:26). Soha többé nem kell majd a bánattól sújtott embereknek a temetőbe menniük, hogy eltemessék szeretteiket. A Biblia ezt mondja: „nem lesz többé halál” (Jelenések 21:4)

Tehát ebböl az látszik, hogy sokak hitével ellentétben a Biblia félreérthetetlenül a feltámadást tanítja.

Méghozzá a paradicsomi, helyreállított földön is!

Engem is érdekelne természetesen a bizonyítékod.

Mit tartasz "átvitt értelműnek" a levezetésben?

Szerintem inkább azon egyházi értelmezések az "átvitt" gondolatok, amik ezen bibliai versekre akarják ráerőszakolni a mennyet és poklot, a tisztitótűzről nem is beszélve!