Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Miért van az, hogy az emberek...

Miért van az, hogy az emberek inkább elfogadják az evolució elméletét és elutasítják a teremtést? Miért nehéz csak egyszerüen elhinni, hogy Isten teremtette a világot? Egyáltalán már bizonyított tény az evolució?

Figyelt kérdés
2008. aug. 9. 18:54
❮❮ ... 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
 161/164 anonim ***** válasza:
0%

Ebben a két beszélgetésben, különösen a 2.-ban számos olyan tényről beszélnek ami az evolúció-elmélet hiányosságaira hívja fel a figyelmet.

Evolúcionisták! Van valaki köztetek aki tényekkel tudja ezeket cáfolni?

Nekem kezd az az érzésem lenni, hogy az evolúció-elmélet sem más mint hit kérdése.

2011. máj. 6. 12:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 162/164 anonim ***** válasza:
32%

Bocs a link lemaradt:

[link]

2011. máj. 6. 12:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 163/164 Pombe ***** válasza:
100%

[link]


Egyelőre csak belenéztem ebbe a linkbe, annak is csak az első felébe, de sajnálatos módon itt nem látok egy szakértő tudóst se. Egy biológus / rajztanár, valamint egy fizikus és főleg egy pszichológus kompetenciáját aligha tudnám elfogadni az evolúció témakörében, mivel nem ez a szűken vett szakterületük.


Először is semmi olyasmiről nincs tudomásom, hogy a gyakorló, és a valódi kompetenciát képviselő tudomány részéről a legkisebb kétely is felmerült volna az evolúció működését illetően, és az ilyesmi nekem inkább csak szimpla propaganda szövegnek tűnik. Ha jól tudom az ÉRTEM nemzetközileg kiadott kiáltványát világszerte olyan 700-an írták alá, akinek jó ha a tizede volt szakember, a többségük pedig fizikus, közgazdász, sőt a határtudományok részéről is összeverbuvált elemek. Mindezt néhány év alatt tudták csak összehozni, mire a tudomány világából csak az USA-ban jónéhány ezer tudós jelezte, hogy ezt a petíciót visszautasítja, és az evolúció mellett rakja le a voksát. Ezek szinte kivétel nélkül biológusok (nem általános, vagy középiskolai rajztanárok), evolúcióbiológusok, köztük Nobel díjasok is aláírták.


Az ÉRTEM-nek gyakorlatilag nincsenek tudományos eredményeik, sem gyakorlati, sem előrejelzésükben felhasználható eredményeik, és így nem is képesek publikálni egyetlen komolyabb tudományos szaklapban sem (Pl. Nature, Science, stb. de akár az Élet és Tudományban sem), nincsenek laboratóriumaik, kísérleti eredményeik stbstb.


Az itt megjelent uraknak komoly problémáik vannak a tudományos elmélet és falszifikáció ismérveivel is, ám a végeláthatatlan demagógiában igencsak jártasak, de ez a legkevesebb, mert Jeszenszky úrnak (aki állítólag fizikus) igencsak meglepő ismeretei vannak termodinamika II törvényeit illetően is.


Most csak erre térnék ki egyelőre részletesebben (folyt)

2012. jan. 5. 18:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 164/164 Pombe ***** válasza:
100%

Az élet nagyon magasfokú rendezettséggel bír. Maga az élet fejlődése, rendezettségének növekedésével, tehát az entrópia csökkenésével zavarbaejtő ellentmondással bír a termodinamika második főtételével (röv:T2). Nem egy nagynevű tudós vélte látni (pl. Eddington, egy kissé Schrödinger is) ez alapján meginogni az evolúcióelméletet, hiszen a T2 kézzelfoghatóbb valósága eléggé meggyőzőnek tűnik. Pedig szó sincs ilyen jellegű problémáról!


Valójában nincs ellentmondás a termodinamika és az élet törvényei között.


A valóságban minden olyan folyamat, köztük az élet is, amely látszólag rendet hoz létre, máshol fizetség gyanánt rendezetlenséget generál. A fény átvitele a Napból a Földre magában foglalja az entrópia növekedését, hiszen itt a relatíve rendezett meleg állapotból irányul át a hő a hideg bolygónk irányába, ám a növények, mivel a rendszer nem zárt, pont e rendezetlenség irányába mutató folyamatot használják ki a fotoszintézissel, amikor is sejtjeik szaporodásával, kiépítésével a rendszer rendezettségét növelik, és ezzel kialakítják az egyensúlyt.


A T2 az evolúcióra alkalmazható csak igazán (holott pont ezzel próbálják cáfolni - ez egyébként egy teljesen rendszeres hibár és rendszeres próbálkozás az ID-től), amikor is az új fajok tényleg folyamatosan növelik a rendezettséget, aminek azonban kemény ára van, ahol egy új faj megjelenése rengeteg mutációt igényel, amelynek elsöprő többsége káros, így azok eltűnnek.


Hiszen minden sikeres mutációra elképzelhetetlenül sok sikertelen, rendezetlen állapot jut (ezt hagyja ki a számításaiból Jeszenszky úr - és ez súlyos hiba), s így növekedik az entrópia, amelyet viszont kiegyensúlyoznak a sikeres változatok.


Erre Boltzmann német fizikus jött rá (már igen régen), de mintha sokan erről tudomást sem akarnának venni, hiszen még itt is sokan ugyanazokat a tévtanokat hirdetik, mint amiken annak idején Eddington vagy Schrödinger rágódott.


Pedig Boltzmannt igazolják a Spiegelman és Eigen olyan evolúciós kísérletei is, alaposan rácáfolva ezekkel (is) Jeszenszky állításaira.


Szóval Jeszenszky úr állításával szemben határozottan állítható, hogy az evolúció nemhogy szembegyalogol az entrópikus alaptörvényekkel, hanem kiválóan igazolja vissza azokat, sőt általa akár mérhetővé és visszaigazolhatóvá is válik. Vagyis a diákokat ezért nem szokás megbuktatni a fizika tanszéken Jeszenszky úr állításával szemben, hanem éppenhogy akkor kapnának elégtelent, ha olyasmiket beszélnének a T2 nevében, mint amiket Jeszenszky úr állít.


Prigogin már 1977-ben Nobel-díjat kapott az irreverzibilis termodinamika és a disszipatív struktúrák kutatásában elért eredményeiért.

Úgy látszik a nemrég elhunyt honfitársunkat Gyarmati Istvánt, az MTA professzorát is hidegen hagyhatták Jeszenszky úr állításai, mivel őt az irreverzibilis folyamatok termodinamikájának kiemelkedően sikeres kutatójaként ismerte meg a tudományos és nemzetközi világ (valójában ő egészítette ki Prigogine elméletét is) olyannyira, hogy sok neves szakirodalomban pl. Boltzmannal is együtt emlegetik a nevét, s akiről ugye tudvalevő, hogy révén is tudhatjuk, hogy a termodinamikai kitételek tökéletes illeszkednek az evolúció törvényeihez, mint ahogy nem kevésbé igazolja vissza az evolúció működőképességét az ezek alapján kialakult Claude Shannoni információelmélet is.


Az élő szervezet korántsem zárt rendszer, vagyis egy sejt információtartama növekedhet, ha a környezetében az információ csökken (mint ahogy az számos kísérlettel is igazolható)


A termodinamikai tételekből az következik, hogy bármely rendszer rendezettsége növelhető, annak arányában, hogy a szomszédos terek rendezettsége csökken, ha nem zárt térről van szó. Márpedig zárt terek nem léteznek.


Ezen nincs mit vitatni, mert tény. Így tanítják a termodinamikai tételeket az egyetemeken, és így értelmezik, és így is hasznosítják a gyakorlatban is. Az a tény, hogy az evolúció ellenzők szelektáltan ábrázolják a termodinamikai tételeket - magyarán hamisan, a valósággal szembegyalogolva -, és így nem lehet ez ellenérv az evolúcióval szemben!!!


Természetesen a halott anyag igenis képes rendeződésre így.


Egy nukleinsavat önmagában ugye nem tekinthetsz élőnek. Egy csomó kísérlet mutatja, hogy teljesen véletlenszerűen összeállt nukleinsavak szaporodva, és egymással versenyezve (úgy hogy a hasznos változásokat megjegyezték a hasznos mutációk után) képesek fejleszteni magukat, pl. erős enzimatikus tulajdonságokkal rendelkeznek idővel (ez az élet keletkezésében egy fontos kezdőlépés lehet)


Enzimek működése csak nagyon szigorú rendben történhet.


A koacervátumok, mikrogömbök fejlődése szintén teljesen rendezetlen állapotból nagyon komoly komplexitásokat érnek el. A koacervátumok már bizonyos anyagok "beszerzése" után képessé válik teljesen maga magától fotoszintetizálni pl.


Kalcit kristályok folyamatosan keletkeznek és nőnek is, és rendezett kristályszerkezetet jön létre. Megnézhetjük bármelyik geológiai tananyagban így: a kristályok kis entrópiájú, magas rendezettségi fokú rendszerek.


Dendrites kristályok létrejöhetnek például egy tiszta, túlhűtött folyadékban is, szintén igen kis entrópia szinten.


Ugyanezt teszi a hópehely is. Tökéletes szép rendezett formátum jön létre a teljesen rendezetlen állapotból.


A cseppkövek is növekednek rendeződés alapján, méghozzá az ásványok és a vizes oldatokból kifolyólag.


A rendeződés igénye számos helyen megtörténik, de bizonyos molekularendszerek még arra is képesek, hogy megjegyezzék a rendezett formát, majd mindig kis változtatásokkal még rendezettebbekké tegyék magukat a környezet igényeinek tükrében. Ilyen pl. a teljesen élettelen nukleinsavak.


Az önszerveződésre valamennyi tudományterület szolgáltat példákat. Az egyensúlyi állapottól távol egyes kémiai reakciók periodikusan megjelenő mintázatokat jelenítenek meg.


Vagy:


Az önszerveződés egy sokat idézett példája a lézer. Ha a forró gáz vagy szilárd anyag viszonylag kevés energiát kap, közönséges lámpaként világít. Ilyenkor az egyes atomok egymástól függetlenül, véletlenszerűen viselkednek, körülbelül annyi atom sugároz, ahány éppen felgerjesztődik. Ekkor a rendszer a hőmérsékleti egyensúly környékén van. Megtehetjük azonban, hogy a rendszert olyan módon pumpáljuk fel energiával, hogy az messze eltávolodik az egyensúlyi állapottól. Egy kritikus pontot átlépve a rendszer a lézer üzemmódba kerül. Atomok százmilliárdjai egymással összhangban, azonos fázissal, egyszerre, egy ütemben, egy irányba sugároznak.


Vagy ilyen az örvény is:


Önszerveződő rendszert alkot az áramló víz is, ha az áramlás sebessége egy bizonyos határt átlép. Alacsony sebességeknél a víz simán, egyenletesen folyik. Egy kritikus határt átlépve a folyadék mozgását az örvények keletkezésének és elmúlásának végtelen sora jellemzi. Az egyes örvények szerkezete szabályos, jellegzetes mintázatot mutat.


Rendezett állapot tehát rendszeresen létrejön a természetben. Valójában az élet olyan mintázatokra épül, amely rendszer képes ezeket a mintákat raktározni, és fejleszteni. Ennyi az egész.


De még ilyen rendezett anyagörvények a galaxisok is, mielőtt előjönnél azzal, hogy az örvények gyorsan feloldódnak.


A galaxisok, a csillagok és rendszereik is rendezettek, mivel lokálisan lehetséges, hogy valahol nagyobb rend alakul ki, de annak az az ára, hogy másutt még nagyobb lesz a rendezetlenség.


Ám a rendezetlen gázból is kialakul rendezettség, mégpedig a gravitáció hatására. Ugyanis a rendezetlen gázfelhő középpontjába kezdenek hullani a gravitáció hatására a gázatomok és a rendszer felmelegedik és megszületnek a csillagok, és nem utolsó sorban az a hő is, ami átvándorolva a hidegebb helyek felé, lehetőséget teremt az újabb/más rendezettség kifejlődésére.


A valóság az, hogy...idézve (Debreceni Egyetem, Fizikai Intézet, 2002/2003. tanév I. félév):

„a világegyetem legfejlettebb rendszereinek szervezettsége az idő múlásával növekszik.”


Üzenem Jeszenszky úrnak, hogy nagyon gyorsan nézze át az egyetemi tananyagokat ez ügyben, mert éppenhogy ő lenne az, akit nagyon gyorsan elvágnának egy hétköznapi kollokviumon is.


Most egyelőre ennyit (elnézést a hosszért, de totálisan elképesztett Jeszenszky úr megdöbbentő állításai, ugyanis ilyen fizikát legfeljebb csak az ID-nél tanítanak), mert elképesztő állítások hangzanak el ebben a videóban, és a valóság szöges ellentétei, és lenne még bőven mit elemezni ezen a sok - hát, hagy ne minősítsem az itt lemérhető szakértelmet...


Majd később még…

2012. jan. 5. 19:11
Hasznos számodra ez a válasz?
❮❮ ... 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!