Miért a politika dönti el, hogy egy nyelv mikor dialektus, mikor önálló nyelv?

Azért ebbe a témakörbe írtam a kérdést, mert mégiscsak az országok politikájáról van szó.

De nem értem. A nyelveknél miért a politika határozza ezt meg?

Példák:

~ a svájci német és a hochdeutsch között nagyobb az eltérés, mint a plattdeutsch (Észak-Németo.i dialektus) és a holland között, az utóbbi mégis külön nyelv és ország, míg a svájci az svájci NÉMET

~ a kínai nyelvek olyannyira eltérőek, hogy 2 tartományból érkezett ember meg sem érti egymást, Kína mégis egységes

~ hiába volt háború, a horvát-bosnyák-montenegrói-szerb nyelv 98%-ban ugyanaz, mégis 4 különböző országról beszélünk

~ a macedón teljesen megegyezik a bolgárral, mégis külön nyelvként kezelik a macedónt

~ a bokmal-t és a nyorsk-t (a 2 "dialektus" Norvágiában) egymás dialektusának tartják, miközben a bokmal és a dán között KEVSEBB különbség van, mint a bokmal és a nyorsk között

stb stb.

Miért a politika dönti el, hogy mi a dialektus, és mi az önálló nyelv?

Mi értelme van ennek?

Vagy ti mit gondoltok erről?