Miért rossz a szegregáció az iskolákban?

Ezen én is gondolkoztam, sőt kérdezni is akartam. Nekem nincs gyerekem, de beszélek sulis gyerekekkel, szülőkkel, és minden rasszizmus nélkül mindenkinek az volt a véleménye, hogy szerencsésebb a cigányok elkülönítése, mert már 1-2 gyerek is tönkreteszi a tanítást, lerombolja a színvonalat. Kezelhetetlenek, beszólogatnak, semmibe veszik, megfélemlítik a tanárokat, lopnak, zavarják a többi diákot is, és az óra nagy része azzal megy el, hogy a tanár reménytelenül megpróbálja semlegesíteni őket.

Én sokáig ellene voltam az ilyen szegregációnak, mert esélyrombolónak tartottam, meg igazságtalannak, mert ha mégis csak van 1-2 értelmes, beilleszkedni képes cigánygyerek, akkor őket is kirekesztik a többiekkel együtt. De most már meginogtam, mert az is tarthatatlan, hogy mindenki szenvedjen pár kölyök miatt.

Ezért én most már elfogadom, hogy külön cigány osztályokat indítsanak, de két feltétellel:

1. Ne legyenek rosszabbak a körülmények a cigányosztályokban, minimum ugyanazt a felszereltséget, színvonalat biztosítsák. (A gyöngyöspatai szegregációnál az is probléma volt, hogy a cigány osztályoknak nem adtak meg egy csomó mindent, amit a többiek megkaptak.)

2. Legyen átjárhatóság. Azt azért már a belépésnél is többé-kevésbé meg lehet ítélni, hogy ki az a cigány tanuló, akit be lehet tenni a normális osztályba, illetve, aki a cigány osztályban jól teljesít, azt át kell engedni a normáls osztályba.

Megint egy buta, rasszista kérdés (vagy legalábbis egy-két válasz az).

Én is javaslom a pedagógiai iratokat olvasásra, mert két mondatban nem lehet összefoglalni ezt az egészet.

Én ezzel is foglalkozom, ezért azt tudom mondani nagy vonalakban, hogy vannak alkalmas személyek és közösségek az integrált oktatásra, de vannak olyanok, akik/amelyek nem.

Hogy nem egy rasszista példánál maradjak: a nagyon súlyos értelmi fogyatékos gyermekeknek gondot okoz néha az is, hogy ne az óra közepén kezdjenek el a csilláron lógni, ellenben az enyhe fokban értelmi sérültek tanulhatnak az ép társaik között, csak legfeljebb könnyített, vagy könnyűbb feladatokat fognak kapni.

Ez egy átpolitizált kérdés, amit pedagógiai alapon kellene megközelíteni. Aki nem alkalmas a többiekkel való együtt haladásra, azt el kell különíteni.

A szegregáció megszüntetése ott működhet, ahol pl. 3 hátrányos helyzetű, általában cigány gyereket be tudnak tenni 20-25

átlagos közé. A gond ott van, hogy vidéken egyes helyeken a gyerekek 80-90%-a HHH-s, ráadásul az ilyen iskolákban a gyengébb tanárok oktatnak.

kürasszír!

Abban az iskolában, ahol én dolgozom, a hátrányos helyzetű gyerekek aránya 60% feletti. A cigány gyerekeké 10% alatti. Nem igaz, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek zöme cigány, csak ott, ahol amúgy is a gyerekek zöme az.

Andizsuzsi adta meg neked a tökéletes választ: ha nem mutatod meg a problémás gyereknek, hogy létezik más fajta világ, más problémamegoldás és bármi, ami különbözik attól, amit ő ismer, akkor valóban esélyt sem adsz neki arra, hogy változtasson. És itt jön képbe, hogy egy gyereknek nincs fogalma arról, mi lesz a jövőben, tehát tiltakozhat ő kézzel-lábbal, egy jó dadus/óvónő, egy jó tanító/tanár akkor is kézen fogja, és megmutatja neki a dolgokat.

És had mondjam el még egyszer, hogy Andizsuzsi milyen jót mondott: nem a gyerekeket, hanem a szülőket kell formálni. Őket kell elérni a gyerekeken keresztül.