Apasági per házasságon kívül született gyermek esetében van bármi jogi lehetőségem hogy a gyermek az enyém legyen, vagy akár a nevemre vegyem?

LOL

" Az apaság megállapítása iránti per célja az apa személyének megállapítása.

Erre akkor kerülhet sor, ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke, sem reprodukciós eljárás, sem teljes hatályú apai elismerés alapján nem állapítható meg, és az apa helye az anyakönyvi kivonatban üres vagy képzelt apa van oda bejegyezve, azaz valós személyt nem kell a gyermek apjának tekinteni.

Ki veheti igénybe?

Az apaság bírósági megállapítását az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója és az apa kérheti."

Szerintem azok utan, h Te ennek a gyereknek az eletet el akartad venni, csunyan fog hangzani, de inkabb fogd be a pofad. Ha egy ferfi nem akar teherbe ejteni egy not, akkor huzzon gumit a f*rkara.

Szanalmasak egyes ferfiak eskuszom. Es akkor meg itt pattogsz h a nevedre vedd blablabla...

Kérdező, valójában 1 db esélyed van, az, hogy meg tudsz egyezni a másik férfival, hogy az ne tegyen apaságit, mielőtt te el tudsz indítani egy apasági pert.

Azon túl a világon semmi, ha a gyereknek rendezett az apasági státusza, és ezek után akarsz perelni, a bíróság egy sima végzéssel el fog utasítani - mondván, hogy a perindítás feltételei nem állnak fenn - még tárgyalásra se kerül a beadványod.

Apasági pert akkor lehet indítani, ha egy gyereknek rendezetlen az apasági státusza. (meg itt valami jogi antitalentum írta az apasági vélelem megdöntését - nos azt a vélelmezett apa kérheti. (meg extrém esetben az anya és a gyámhatóság csak közösen, illetve az ügyészség, ha bűncselekmény gyanúja áll fenn.)

#25: Ne erőlködj, és ne vezesd félre a kérdezőt.

Nem vagy jogász, nem értesz a dologhoz, fölösleges olyasmibe belekotnyeleskedned, amiről fogalmad sincs.

A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.

A fentiekből megállapítható tehát, hogy a vérségi származás minél biztonságosabb felderítése a cél, de az is egyértelmű, hogy a törvény "nem kívánja meg a biológiai származás abszolút igazság erejével történő megállapítását".

A nemi érintkezés ténye mellett a bizonyítani kell azt is, hogy a gyermek a nemi érintkezésből származott. Az erre vonatkozó természettudományos bizonyítékok döntő jelentőséggel bírnak.

Természettudományos bizonyítékok lehetnek:

a gyermek fogamzásának minél pontosabb orvosi behatárolása,

nemzőképességre vonatkozó szakértői bizonyítás,

vértulajdonság-vizsgálat,

szerostatisztikai számítás, amely a gyermekeknél csak 1 év felett ad megbízható eredményt. (A családjogi törvényhez fűzött kommentár az Igazságügyi Orvostani Intézet 3. számú módszertani levele alapján rámutat arra, hogy "a szerostatisztikai számítást nem kizáró eredmény esetén végzik el a szakértők. Biztos kizárás hiányában egyébként a vértulajdonság-vizsgálatot külön erre irányuló megkeresés nélkül is valamennyi lehetséges vértulajdonságra kiterjesztik. 95,1%-nál magasabb érték esetén az apaság valószínű, 99,76-99,9% esetén pedig "gyakorlatilag bizonyított". Ilyenkor a további szakértői bizonyítás általában már szükségtelen.)

Ne hitegessétek már ostobaságokkal a kérdezőt:

"4:103. § [Bírósági határozaton alapuló vélelem]

(1) _Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke, sem reprodukciós eljárás, sem teljes hatályú apai elismerés alapján nem állapítható meg_, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani."

Ha az apaság teljes hatályú apai elismerés alapján megállapított, NEM INDÍTHATÓ apasági per. Sőt, a magyar bírói gyakorlat még a folyamatban lévő apasági pereket is lezárja, ha közben ismeri el valaki a gyerek apaságát.