A természettudományban van olyan, amit 100%-ig biztosnak lehet venni?

Nem, es ez a gravitacios pelda pl tokeletesen szemlelteti a dolgot.

Egy vegtelen nagy kiterjedesu es vegtelen anyagmennyiseggel tomott vilagegyetemben, ahol minden teljesen veletlenszeruen mozog, varhatoan lesznek olyan reszek (barmennyi es barmekkora nagy, barmilyen hosszu ideig), ahol a veletlen mozgasok epp veletlenul tetszoleges torvenyszerusegek menten latszodnak megtortenni. Pl ugy, mintha letezne gravitacio.

De persze termeszetesen ha egy elkepzelesnek ellentmondanak a megfigyelesek, arrol biztosan tudhatjuk, hogy el kell vetnunk. Csupan arrol van szo, hogy tetszolegesen sok megfigyelessel sem lehet valamit 100%-ban bizonyitani.

Kérdés:

"A természettudományban van olyan, amit 100%-ig biztosnak lehet venni?"

Válasz:

Igen - például az biztos, hogy a túlélésünk szempontjából a legműködőbb ismerethalmazzal van dolgunk!

A természettudomány nem mindenható.

És egyébként igen, egy csomó dologra nagyon jól működik, ahogy 2es is írja, ha feldobsz egy labdát, tudod hogyan fog leesni, ha látsz egy követ mozogni az űrben, tudod hogyan fog tovább mozogni, stb. Ezek a szabályok 100%-os pontossággal fognak működni, de ha kicsit messzebbre tekintünk el kezdenek hamisak lenni.

Ha valamit 100%-ra szeretnél venni, javaslom, hogy ne a természettudományban keresd azt:) Szóval állj kritikusan a dolgokhoz, de ésszerűen, azaz ne a gravitációs elméletet kérdőjelezd meg úgy hogy a földön állsz, hanem pl. az evolúció elméletet kérdőjelezd meg, úgy hogy segítesz egy nálad gyengébbnek. Vagy más példákat is lehetne hozni.

"hanem pl. az evolúció elméletet kérdőjelezd meg, úgy hogy segítesz egy nálad gyengébbnek"

Ezzel egeszen pontosan hogyan kerdojelezi meg az evoluciot?

Hát arra gondoltam, hogy az evolúcióelméletben van olyasmi, hogy a gyengébb elpusztul, és az erősebb az aki tovább él, és viszi tovább a genetikai vonalat, stb. (olyan nagyon nem vágom az evolúció elméletet, szóval ennél részletesebb nem hiszem hogy tudok lenni).

És ez nyilván igaz, és működik valamilyen szinten. Ezzel szemben az ember tudja azt mondani, hogy szerintem ez nem jó, te ugyan gyengébb vagy nálam, de én segítek neked, és nem érdekelnek a gének.

Szóval végső soron nem azt kérdőjelezi meg, hogy az evolúció igaz-e, vagy működőképes-e valamely keretek között, hanem azt, hogy az evolúció (vagy tágabb értelemben a természettudomány), ami a 100%-os válasz mindenre.

@7: Igen, sejtettem - pontosabban tudtam -, hogy nem tudod mirol szol az evolucio, ezert irtad azt, amit. Termeszetesen meg veletlenul sem olyasmirol, amit irsz. Az evolucio egyik pilleret, a szelekciot prezentaltad valamilyen groteszk gorbe tukron keresztul. A szelekcio valojaban arrol szol, hogy azon variaciok fognak elterjedni, amelyek szaporodasi eselye a legnagyobb, a kornyezet ilyen modon szelektal a variaciok kozott. A kornyezet pedig mind az elettelen, mind az elo kornyezetet jelenti, a maga komplexitasaban. Adott esetben egy faj tulelese es elterjedeset az esetenkent megjeleno alturizmus pont segiti. Az emberi faj elterjedeseben pl kifejezetten nagy szerepe volt, es az emberi faj evolucios sikerenek egyik eleme.

Nem tartom szerencsesnek, ha olyasvalamirol sugallunk valamit, amit nem ismerunk, nem ertunk, nem tudjuk mirol szol, mert felrevezethetunk masokat.

8as: Bocsánat, ha megsértettem vagy félre értettem az evolúcióelméletet. Szerintem amúgy nem vezettem félre senkit, nem is akartam, például ezért is tettem hozzá, hogy nem igazán vagyok elmélyülve a témában.

Köszi, hogy írtál róla részletesebben:) De amúgy arra, amit leírtál az ember még mindig mondhat nemet, és nem kell, hogy végső szabályként elfogadja, ilyesmire akartam utalni a magam evolúcióelméletben kevéssé jártas korábbi gondolataimmal.

És bármennyire kevéssé is ismerem az evolúcióelméletet, tartom azt, hogy nem mindenható, és nem 100%-os magyarázat a dolgokra.