Miért költenek az emberek ennyit utazásra, kirándulásra?

Az a baj, hogy akinek az jelenti a világot, hogy ül otthon, azt úgysem fogja senki meggyőzni arról, hogy az utazás és élmények jó dolgok. Aki keresi a maga 200 ezrét havonta, az nyilván nem fogja érteni, hogy lehet 50 ezreket otthagyni egy hotelban, vagy étteremben.

A 2 millióra nem lehet mit mondani, hiszen nem tudjuk hol voltak, hányan, mit csináltak. De ha tudnánk akkor sem lennénk előbbre, mert ezek szerint nekik ez megérte.

#4 Nem tudom milyen közegből jössz, de messze nem csak az irodai kultúra része a külföldi/belföldi nyaralás és az arról való beszélgetés esetedben "hencegés".

Építőiparban dolgozom, a legtöbb vállalkozó, szakmunkás simán arról beszél, hogy mikor merre jártak, volt aki tippeket is adott, volt akinek én adtam ötleteket.

Nyilván a gyári szalagmunkások valószínűleg nem erről fognak diskurálni a nettó 180 ezres fizetésük mellett.

Ez eleve nem "dicsekedés" kérdése. Az emberek nyilván arról beszélnek, amit szeretnek és élveznek. Van aki a horgászásról beszél, van aki a gyerekéről, van aki meg az utazásokról. Nyilván irigy embernek minden dicsekvés.

Én szeretek világot látni, és 3 dolgot gyűjtök az életben: könyveket, érméket és élményeket. Számomra utóbbi éri legtöbbet (és az érmék is ehhez tartoznak), mert az én életemet ezek teszik izgalmassá, ennek tudok örülni, ez dobja fel a szürke hétköznapjaimat. Szeretek én is néha csak úgy otthon lenni, egész nap müzlit és szendvicset enni és olvasni, de ezt viszonylag gyakran meg tudom tenni, ez egy átlagos nap. Ha viszont elmegyek valahova, idegen városba, idegen országba, akkor ott már körülnézek, az a pár nap alatt egészen biztosan nem pihenek annyit, mint egy átlagos hétvégi napon, aktívan telnek a napok, és annyi élményt gyűjtök, amennyit lehet, mert távolabbi helyre nem minden nap jut el az ember.

Nem az a jó, hogy valahol kiadok a szállásra éjszakánként 15 ezret, saját városomban természetesen ezt nem tenném meg. Az a jó, ami ezek az éjszakák között történik, nem az éjszakákra költök 15 ezret, hanem az ott töltött napokra. Az hogy aludni is kell valahol, már csak egy járulékos veszteség

Egyetemen erasmuson is voltak külföldön, hát nem mondanám, hogy anyagilag egy megérős dolog volt (boldogulni Ausztriában havi 800 euróból (szállást is ebből fizeted)), de élmények szempontjából mindenképp, nagyon meghatározó fél év volt az életemben és ennél sokkal több pénzt is rááldoztam volna arra, amit végül onnan kaptam. Nyelvtudás, emberek, akiket megismertem, másik ország egyetemének rendszere, programok, filmestek, társasjáték estek, látványosságok... Mind mind ez az emlék számomra abszolút megérte.

*voltam külföldön

Bocsánat, elcsúszott a rag

Mert otthon a négy fal között nincs Grand Canyon, Eiffel-torony, piramis, kínai nagy fal, stb, ismeretterjesztő filmen megnézni meg nem ugyanaz, mint ott állni személyesen, ugye.

Nekünk a férjemmel van egy belső igényünk arra, hogy bejárjuk a világot, és nagyon sokat dolgozunk érte, hogy ezt meg is tehessük. Nincs azzal sem semmi baj, ha valakiben ez nincs meg, de nem kell bolondnak nézni azt, aki akár milliókat költ ilyenekre, ha megteheti.

Pont annyi értelme van, mint piára, cigire, autóra, számítógépre, horgászcuccokra stb. költeni. Mindenkinek megvan a maga szabadidős tevékenysége.

Te azt élvezed, hogy otthon vagy és főzöcskézel, mosogatsz. Más meg ezt nem érti, hogy hogyan tudsz erre órákat, napokat elpazarolni.

Minek olvasni, csak pénzbe kerül? Minek új ruhákat venni, amikor jó a régi? Minek kimosni, ha úgyis megint koszos lesz? Minek jó miniőségű alapanyagokból főzni, ha zsíros kenyértől is jól lehet lakni?

További tippek a számodra.

Tudod, az élet nem csak ráció. Még a vadállatok is elbohóckodnak néha. Igaz, azok ingyen.