Mire gondolnátok, ha a párotok hónapok óta nem nyúlna hozzátok fáradtságra idegességre hivatkozva?

Megkérdezném tőle, hogy a következő 7 hónapot is úgy akarja leélni mellettem, mintha a testvére volnék?!

Mert ahhoz még fiatal vagyok, hogy a férjem helyett beérjem a bátyámmal.

Azt is elmondanám neki, hogy mától én sem vagyok fix.

És komolyan is gondolnám. Gondolatban mindenre felkészülnék...a kapcsolatunk megújulására...és az önálló életem szervezésére.

Nekem is van egy csomó gondom, sajnos a legutolsó, amire gondolok, a szex. Ha a párom kezdeményez benne vagyok, de magamtól tényleg eszembe sem jut szinte. És nem csalom meg.

Viszont, azt írod, 7 hónapja szültél, és mi a helyzet a felesleggel? Ezért utálják a nők a férfiakat, de van olyan, aki egyszerűen nem tud kívánni egy 15 kilóval nehezebb nőt.

Lehet megvetni minket érte, hogy kívánatosnak lássunk valaki azt nem józan gondolkodással lehet elérni, kíváncsi vagyok néhány nő mit szólna, ha a kívánatos párja hirtelen egy bazi nagy pocakot és sonkákat eresztene, és "most szültem, szeress így is, különben egy paraszt vagy" felkiáltással a legkevesebb figyelmet fordítaná arra, hogy vonzó legyen.

Nincs igaza.

Nem abban, hogy ne legyünk vonzóak a férjünk számára, mert szerintem is legyünk.

De azért majd amikor leveszi a reflektort a méltóságos urak farkáról, akkor hadd mondjam el, hogy amikor egy nő kitol magából 3 kiló 50 dekát és megperdül vele a világ úgy 180 fokkal, hormonálisan, érzelmileg és igen, el is hízhatunk...az nem egy méznyalás nekünk se. ( a testünk változására gondolok, nem a babára természetesen).

Ezt meg kell értenie egy férfinak, úgy tud segíteni. Ha kell azzal, hogy beszél róla, kedvesen de őszintén.

Ja..és a fenti írónak: férjem ereszthet pocakot, már megtörtént egyszer, imádtam azt is. (ha dühösek vagyunk se parasztozunk...de a fogalmazás is nyilván neveltetés kérdése:)

Talán azért volt lehetséges, mert nem feltétlenül tenyészbika k.rógépnek tartom, hanem a társamnak, akit szeretek pocakkal, anélkül.