Tudom, hogy szegények. De ez már sok (. )?
A lányomról van szó, meg a barátjáról.Tudom hogy szegények a szülei,(mármint a lányom barátjának)
de már nem tudok mit mondani a lányomnak.Eleinte egyhavonta jött a fiú, mert messze lakik(120km)meg hogy nincs rá pénzük.Amióta elengedem a lányomat,2 hetente találkoznak, mert ő megy.
Menne most vasárnasp is, de a barátja mondta neki, hogy ne menjen, mert az anyja nem kapott még étkezési utalványt, és nem tudnak vásárolni.
Azt tudni kell, hogy nem egy nagyétkű a lányom, és nem is kell neki a flanc, ha oda megy.
Persze tudom, kellenetlen nekik, de csak esznek ők is valamit.Egy szelet kenyér csak jutna a lányomnak is?!?!
Én kínomban azt mondtam, mondja a barátjának küldök nekik tojást.Erre azt mondta a fiú, jó oké, jöhet...
Hát, egy köszönöm jól esett volna.
Nem vet föl engem se a pénz,(2 gyereket nevelek egyedül)de azért az alapvetókre mindig kell hogy jusson.Perzse azt is tudom nem vagyunk egyformák.
Kinek mi a fontos.
Mit kéne tennem, mondanom, én már teljesen tanácstalan vagyok.
Elengedem őt, tojással, meg egy nagyadag sütivel.
Ti mit tennétek?
válasza:Lehet hogy igazad van...
Egyébként az előbb bezéltem a fiúval msn...szóba se jött a dolog.
válasza:Bocsánat, igazad van, és egyáltalán nem akartam politizálni, csak nekem mindig abban a témakörben húzzák le a pontjaimat...
Amúgy hogy az eredeti kérdésnél maradjak én is, szerintem jobb, hogyha támogatod a lányodat (ez a tojás ötlet például szerintem nagyon jó), mert ha ellene beszélnél, vagy nem támogatnád 100%-ban, akkor csak te lennél a hibás, hogy ha esetleg szakítanak, illetve nagyobb az esélye, hogy csakazértis együtt maradjanak. Így viszont látok némi esélyt, hogy a lányod körül kezd kicsit tisztulni a rózsaszínű köd, ha már ilyen kijelentéseket tesz. Szóval szerintem csak így tovább! Örülnék, ha az én nevelőm is így állna a dolgokhoz, mint te!
válasza:Megértem a problámádat, de támogasd a lányod, mert ha nem ellened fog fordulni.
Am nem a fiú a hibás a kialakult helyzetért. Ő ettől lehet rendes a lányoddal.
Mikor a férjem lelépett és elvitt mindent én is hasonló helyzetben voltam, mint a srác családja. Nálunk már odáig fajult a dolog, hogy a gyerek mondta, hogy anyu kellene egy kis pénz buszbérletre, hogy be tudjak menni suliba. Nekem erre azt kellet mondani, hogy kisfiam nincs. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, tudtam, hogy talpra kell állnom. Abban az időbszakban én is nehezen mondtamki azt a szót, hogy köszönöm. Lehet, hogy a fiú megalázónak tartja és fél kimondani. Bocs az offért.
Állj ki a lányod mellett, legyen egy biztos támasza.
válasza: válasza:Gondolom, a fiú olyan 18 év körüli lehet. Akkor viszont komoly baj van az önbecsülésével, motivációival, életszemléletével!
Egy ennyi idős embernek, pláne ha udvarol egy lánynak, akkor -akár újsághordással, bármilyen diákmunkával-, de a föld alól is elő kellene teremtenie az utazási költséget, vagy a lánnyal kibővített ebédre valót!
Hogy fog fenntartani később egy családot? Nehéz helyzetben -hiszen olyan sokszor akad- mindig mástól várja majd a megoldást? Vagy a megoldások helyett inkább a lemondások lesznek náluk jellemzőek...
Valószínű a lányod már türelmetlen volt fiúügyben és szeretett volna magának valakit. Hát, ez most nem az igazi. Jó jel, hogy már nyiladozik a szeme:) és szépen lassan rájön, hogy talpraesettebb, önállóbb fiút kell keressen magának. Ne érje be ennyivel!
A lányom 16 éves mult a fiú 20 éves.Most egy éve hogy együtt vannak.
Elejétől kezdve tudja a lányom mi a véleményem erről az egészről.Nem titkoltam, minek...De soha nem tiltottam tőle.Pedig jöttek ilyen dolgok vissza hozzám, sokmindent vissza hallottam a lányomtól.Soha nem kényszerült hazudni nekem, én se tettem vele/velük soha.
Mint írtam sokat beszélgettem/beszélgetek vele, és amióta "velünk van"sokat változott a modora is.
Soha nem mennek sehová, amikor találkoznak, ha afiú jön, akkor itt vannak nálunk, ha ő megy akkor otthon náluk.Semmi szórakozás, bárhová elmenés.És itt senki ne nagy dolgokra gondoljon.Ha jön velünk valahová, akkor az ő költségét is én fizetem.
De volt már amikor kiborultam, és azt mondtam nem vagyok én szociális intézmény.Bár megértem, mert én sem dúskálok semmiben.De amit az ő szülei elba.sztak, én nem tudom helyre hozni.
válasza:0%-os vagyok:
(nemrég regeltem és nem nagyon szóltam hozzá, azért voltam 0%-os)
Szerintem hagyd őket,a lányodnak kell,hogy megéljen ilyet is. Tapasztalatot gyűjt,formálódik. Rá fog jönni. A hugomnak is voltak ilyen barátai de most már csak röhög rajta. Kb ilyen helyzetben volt ő is mint a lányod. Ne aggódj! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!