Sok anyuka miért reagál ennyire hisztérikusan a menstruációra? Miért tiltják a higiéniai termékeket, csinálnak úgy, mintha minimum prostituálódna az édes, pici kislányuk havi pár doboz tampontól?

Szerintem ezek az anyukák a saját testükkel sincsenek teljesen tisztában, ami azért extra gáz, mert anyukák, tehát már szültek is. Vagy tabuként kezelték az ilyesmiket a családjukban, vagy ezek együttvéve. De nagyon sok most középkorú vagy idősebb nő van, aki nincs az ilyesmikkel tisztában, nem halad a korral eszük ágában sincs utánanézni a dolgoknak, mert akkor az ő szülői tekintélyük csökkenne azzal, hogy bevallják hogy nem tudtak valamit. Innen a sok hülyeség, esküszöm nem ártana szülőknek is felvilágosítást tartani, hogy ha a gyerekük kamaszodik, ne legyen balhé olyan baromságok miatt, hogy a tampon kényelmetlen meg hogy a hányásos görcs normális menstruáció során. Nemtől és a gyerek nemétől függetlenül minden szülőnek elkelne valami hasonlófelvilágosítás. Anyám ebben a tekintetben nem balhézott de már pár hónapja tampont használtam, mikor egyszer csak rájött, hogy azt hova is kell dugni és levert egy kisebb hisztit, mert mi az hogy feldugdosok valamit, mi van ha fent ragad? Úgy kellett neki elmagyarázni, hogy nem ragad fent és nem "csúszik be" a méhembe. Ja, amúgy a nyolcadikos bioszkönyvemből tudta meg, hogy mi a csikló és fel volt háborodva, hogy le van rajzolva egy p1na a tankönyvben. Ugyanő 16 évesen már férjhez ment és dugott de jaj mi lesz, ha én ebben a korban tampont használok, nonszensz.

9. amúgy ismerős ugyanezt mondta anyámnak, hogy ezért ne adjon nekem fájdalomcsillapítót ha megjön :D

Mondjuk nekem a 6db szárnyas betétről meg a betétre helyezett wc papírról nem feltétlenül az jutott eszembe, hogy anyuka bunkó, hanem az, hogy szimplán csak szegény és szégyenli. Sajnos elég sok nőt érint a menstruációs szegénység, ami szülhet ilyen extrém "megoldásokat". Olyan nővel, aki a kérdésben leírtakat tenné élőben még soha nem találkoztam.

Fogamzásgátlót én sem íratnék egy kamasz gyereknek. Az ő hormonális rendszerük még nem alakult ki, a testük is fejlődésben van, az orvosok véleménye pedig ellentmondó. Az, hogy nem rendszeres a ciklusa ebben a korban normális. Ha fájdalmas arra van fájdalomcsillapító, inkább megveszem azt, de nem nyúlok bele egy fejlődő szervezet hormonális rendszerébe, amit amúgy is könnyű felborítani.

Tampon - ha neki jó és meg tudja oldani a higiénikus cserét tőlem nyugodtan. Én utáltam, engem irritált, szárazságot okozott. Nálam a kehely a befutó, nem adnám semmiért. Bár azt bonyolultabb cserélni, de pár otthon töltött ciklus alatt (pl. egy nyáron) megtanulható.

Az ilyen egy anyai ösztönök és jó érzések nélküli hulladék, aki egy gátlásokkal teli, bizalomvesztett, lelki roncsá teszi a gyerekét, azt, akiért az életet kellene adnia. Egy védtelen gyereket megalázni, visszaélni a kiszolgáltatottságával és őt okolni a természetes testi folyamataiért megbocsájthatatlan.

Van benne tapasztalatom.

Az egy dolog, hogy soha nem beszéltünk otthon a menstruációról meg érzelmekről, de 12 éves gyerekként lefagytam mikor betétet kértem, és kaptam egy doboz tisztasági betétet. Anyám szerint ezt kell használni mikor megjön, betét, betét, ez volt olcsó és több is van benne. Mondanom sem kell hogy meddig volt elég, pár percig. És nem kaptam mást. Azt sem minden hónapban. Soha senkinek nem kívánom amit átéltem az iskolában, utcán, otthon azokon a napokon, meg előtte a szorongást hogy ismét jönni fog, és túl kell élnem valahogy. Önerőből. Vagy wc papírral, vagy a hónap során összeszedni valahogyan a pénzt, hogy legalább naponta egy normális egészségügyi betétet tudják használni. Igen, naponta egyet, hogy pár órát aludjak éjszaka, ésne a wcn üljek a fél éjszaka az első napokban, majd még el is jussak valahogy a suliig. Persze az én hibám volt hogy sok wc papír fogy.

Biztos vagyok benne hogy az erős görcseimet, a hozzá járó hányást, majdnem elájulást is a szorongás okozta. Gyógyszert nem kaptam, annyira nem fájhat az szöveggel, ne tettessem magam, gyerek vagyok még amúgy is. Egyszer kórházba is kerültem. Az is az én hibám volt, mert most mit fognak róla gondolni az emberek, hogy én ilyen vagyok.

Tampont néha loptam anyámtól mikor úgy gondoltam hogy nem tűnik fel neki, és félreraktam olyan napokra, mikor nagyon kellett. Egy megváltás volt mikor kaptam pénzt születésnapomra rokonoktól, vagy termékmintakat osztogattak valahol.

Ilyet egy gyerekkel nem lehet megtenni. Az önpusztítás széléről táncoltam vissza, és hosszú évek alatt sikerült csak leküzdenem a lelki hátrányt amit okozott ez az egész.

53: szörnyű! :( Sajnálom, amit átéltél. :(

De anyád is ilyet használt???? Saját magának is..??? Vagy hogyhogy ennyire nem volt tisztában ezekkel a doglokkal?

Én anyukámmal nem sokat beszéltem a témáról. Egyszer futólagosan megmutatta, hogy hogy kell betétet használni, meg lerendezett annyival, hogy tilos bármit is feldugni, mert az nem egészséges, és kényelmetlen, meg amúgy is, ő se használt soha.

Mentségére szóljon, problémaim nem voltak, szóval nem kellett gyógyszer, a betétet meg rendesen vette. De én kolisként sokszor magamnak vettem, szóval nem tűnt fel neki, ha éppen hétköznap fogyott el, aztán egyszercsak átáltam kehelyre. Aztán jött a digitális oktatás, koli hiányában nem volt zsebpénzem (16-17 évesen) és anyunak feltűnt, hogy ő nem vesz betétet, én se, akkor hogy oldom meg. Konkrétan azt hitte, hogy terhes vagyok, és azért nem kell betétet, szóval patália. Aztán meg azon, hogy mi az, hogy feldugdosok magamnak dolgokat.... :D

Azóta is tesz megjegyzéseket, és a tudtával nem is forrázhatok ki kelyhet, de nagy előrelépés, hogy nem akarja kidobni.