Elveheti a volt férjem a gyermekeimet?

30as válaszoló és a többi sértegető kommentelő. 17 évesen ismertem meg a volt férjem, aki 16 évvel idősebb tőlem és már előttem volt egy házassága, ami becsődölt.

Teljesen beleszerettem, minden szavát elhittem. Szüleim ellenezték ezt a kapcsolatot, de én szerettem őt és 1 év után gyereket vállaltunk. Terhesen összeházasodtunk, már ekkor is nárcisztikusan viselkedett nemcsak fizikailag bántott, de szerettem és hittem, hogy megváltozik. Mindig újabb esélyt adtam. Aztán egyszer csak azt mondta, hogy nem akarja a gyereket sehogyan sem, elment magamra hagyott és válni akart. Én közben neveltem a gyermekem otthon a családom segítségével. Viszont nem akartam, hogy apa nélkül maradjon a gyermekem és én is szerettem volna egy szerető társat fiatalon, ezért ismerkedtem. Mire elváltunk egyszer csak benyögte, hogy mégis akarja ezt az egészet. Így utólag visszagondolva azért akart békülni, mert láthatta, hogy ismerkedem és nem akarta ezt hagyni, mert a tulajdonának tekintett. Erre a napokban érkező üzenet is választ adott, hiszen ő maga írta, hogy a tulajdona vagyok és ilyet egy épelméjű ember nem gondol. Ez is a nárcisztikus személyiségére ad tanubizonyságot.

Na de ezután is békültünk igen, újabb esélyt kapott. Hülye voltam és szerelmes és akartam, hogy a gyermeket úgy neveljük fel, hogy mindene meg legyen. Viszont innentől kezdve mindig azon volt, hogy messze vigyen a családomtól. Elköltöztünk a világ másik felére, vele mentem mert szerettem. Ott bevállaltuk a 2. gyereket. De magamra voltam utalva, hiszen a volt férjem folyton dolgozott én pedig egyedül neveltem a 2 gyereket szinte gyerekként. Ebbe bele is betegedtem hiszen semmi segítségem nem volt. Majd nagy nehezen, könyörgések árán költöztünk haza a szüleim falujába közel a caaládhoz. Volt munkám, gyerekek is jól voltak, akkor a volt férjem, hol külföldön hol Bpen vállalt munkát, ritkán járt haza, nyugi volt.

Aztán egyszer csak újra jött egy ötlete, hogy Bpre költözzünk újra messze a családtól. Megint vele mentem bár fájt itt hagyni az otthonunkat, de szerettem és mentem, hogy együtt legyen a család. Ott éltünk jó ideig és eleinte gyakran jártunk haza szüleimhez. Bevállaltuk a 3 gyereket. Eleinte jól voltunk aztán szép lassan elzárt a külvilágtól. Már kevesebbet jártunk a szüleimhez. Tesóimat, családtagjaimat nem nagyon engedte, hogy jöjjenek hozzánk fel. Mindenféle kifogásokat keresett, hogy nem vagyunk itthon ne jöjjenek és én féltem ellenkezni, hiszen már ütött meg engem is, a nagyobbik fiút is. Sőt volt, hogy a 18 évesemet kizárta a házból.

Visszatérve elment minden nap dolgozni, szinte bezárt a házba nem mehettünk ki. Már nem is láttam a családom hónapokon keresztül és ők sem jöttek az ex férjem kifogásai miatt. Telefonon kommunikáltunk, de sose mertem szólni nekik, hogy baj van. Aztán idegileg nem bírtam, bele betegedtem ebbe az egészbe, ezt már leírtam a szüleimnek és értem is jöttek. Ezután 1 évbe telt mire összeszedtem magam és ezt úgy, hogy szüleim falujában vettünk házat és a gyerekekkel ide költöztünk. Ex férjem maradt pesti lakásban hiszen ott jó a meló, ritkán járt haza. És miután meggyógyultam csak akkor eszméltem rá, hogy kibe szerettem anno bele és mivel elkezdtem ellenkezni ennek a nárcisztikus embernek azzal válaszolt, hogy most el akarja venni a gyerekeim. Mivel nem találtam meg munkát fenyegetőzött vele, hogyha nem teszem, amit kér nem fog fizetni a gyerekekre. Próbált sakkban tartani, mint most is. Nem tudja elfogadni, hogy kiszerettem belőle, mert tönkretette az életem és a gyerekekét. Tulajdonának tekint.. és most a ki akar csinálni azzal, hogy elveszi őket tőlem. Igen buta voltam anno, de már a múlton nem tudok változtatni. Azt nem bánom, hogy lett 3 szép fiam csak azt, hogy féltem és nem mertem kilépni ebből, mert túl vak voltam, nem láttam az igazságot.

Kedves sértegető, ítélkező kommentelők mire vagytok még kíváncsiak? Köszönöm, hogy a lényeget ragadtátok meg és segítség helyett belerúgtok az emberbe. Egészségetekre! Higyjétek el a karma nem alszik. Annak, aki ténylegesen tanácsot adott nagyon szépen köszönom. Hibáztam és próbálom ezt jóvátenni most és mindent megteszek a gyerekeimért. Persze, hogy nem minden válaszolónak írtam higgadtan, mert kétségbe vagyok esve. Voltak jó tanácsok, ezekből néhányat már próbáltunk nem jött be, ezért írtam, hogy egyik jogi dolog üti a másikat stb. és nem opció, hogy tarsuk maguknál a gyereket, mert egyszer ide jöhet és elveszi még nincs bírói végzés, ami 1-2év is lehet és, ha elviszi most és addig nála lesz abba nem tudok belenyugodni. Őszintén, ha vannak itt gyereküket szerető anyák, apák, ti belenyugodnátok ebbe, hogy tudjátok, hogy egy ilyen nárcisztikus félhez kerül a gyermeketek?

Ezért küzdök most, mert régen féltem, de most nem. Kutarjuk tovább a megoldást. A megbeszélés pedig ex férjem miatt nem opció.