Milyen idegesítő szokása van a párotoknak, amitől ti teljesen kiborultok és nagyon nehezen viselitek el?

Az itt hozzászólók közül hányan lesznek elváltak öt év múlva?

Én biztos... #19 voltam

Az enyém ígérget, mindig mindent, csak hogy egy szituációban megnyugtasson mindig, és azt láttassa, ő milyen szuper ember, ő mindig mindent meg tud/meg fog tudni oldani, előteremt mindenhez mindent, és soha semmi baj nem lesz emiatt. Aztán persze elfelejt vagy halogat szinte mindent , vagy más okokra, rajta kívül álló okokra hivatkozva nem csinál meg sok mindent, de sohasem ő a hibás. Bocsássak meg mindent, mert elfelejtette, mert nem volt rá ideje, vagy nem úgy jöttek össze a dolgok, vagy más akadályozta meg mindig, hogy valamit megoldjon/megcsináljon, amit ő maga ígért meg nekem magától, hogy megcsinálja/megoldja/megveszi, nem is én kértem tőle javarészt ezeket a dolgokat...csak az a baj, hogy ez már tipikus, hogy mindig mindennel így történik ez, amit megígér nekem. Ami bosszantó. Már szakítottam vele emiatt (is többek közt) , mert én meg olyan vagyok, hogy ha megígérek valamit, szeretem betartani azt, s a legkevesebb eséllyel szoktam nem véghez vinni bármit is, mert nem szeretek mások bizalmával játszani. Emiatt is nehezebben tolerálom, főleg tartósan, ha valaki ilyen típusú ember. Ne ígérj meg valamit, ha azt nem fogod tudni megcsinálni. Nem élünk emellett együtt, így nem találkozunk, csak 2-3 hetente. Már sokszor arra panaszkodik, mennyire kanos, mennyire kíván engem, aztán ha adódna az alkalom, hogy találkozzunk, lemondja, vagy valami más programja mellett tudunk csak találkozni, ami miatt nem teljes értékűvé lesz a találkozónk, mert közben neki még ez és az a feladata. És ezek is rendszeresek. Emiatt én ezen is elgondolkodom, mennyire lehetek neki vajon fontos valójában. Itt is lehozná nekem szóban a csillagokat is az égről , mikor szóban erről beszélgetünk, fontos vagyok neki nagyon, és kíván, csak engem kíván, és nagyot szeretne velem szeretkezni már, ha együtt leszünk, de a valóság aztán itt is nagyon más sokszor. És itt is mindig másra hivatkozik, hogy más a hibás. Nem ő,ő sohasem hibás,mindig más az oka, vagy a körülmények jönnek szinte mindig épp véletlenül úgy, hogy miért nem jönnek össze szinte sohasem úgy a dolgok, ahogy kellene egy megbeszélt közös programunkhoz, ami hetek óta be van tervezve...és ha ezek ellen már ágálok, akkor én vagyok, aki nem érti meg, aki türelmetlen, aki nem érti meg az adott helyzetet... nekem meg már elegem van...mindig időt és türelmet kér, hogy majd megoldódik minden, de mikor mégis????

olyan ízletesen főz, hogy mindig egy hadsereg ellátmányát kitevő mennyiséget vagyok "kénytelen" bevágni egy evésre.