Ti összeházasodnátok egy olyan emberrek akit nagyon kedveltek, de nem vagytok szerelmesek belé?

Eszem ágában sem lenne hozzámenni olyanhoz, akit nem szeretek!

Hogyan csókolnám meg őt? Vagy hogyan bújna hozzám, simogatna, ha épp olyanja van? Hogyan néznék úgy a szemébe, hogy az nem csillog a boldogságtól?

Áhh, semmi esetre sem.

Majd neked is eljön az igazi, ezt így kár meglépni.

Megdöbbentő, mennyien próbálnak rábeszélni!

A fellángolásból, egymást alig ismerve kötött házasságnak lehet, nem lesz jó vége (talán van, aki ezt nevezi "szerelmi házasságnak"), de abban én hiszek, hogy szerelem, testi-lelki vonzalom igenis kell a házassághoz.

"Azt is mondta, hogyha nem menne a szex, akkor azt se erőltetni, csak legyek vele." - én nem hiszem el, hogy valaki ilyen önzetlen legyen, ez mese.

Összeköltöznék vele,mert...

1. a szerelmi házasság is ellaposodhat egy idő után, hány olyan kérdés van itt,hogy nem jó együtt már semmi,mit tegyenek,pedig régen milyen jó volt...

2. a leírásod alapján tisztel,becsül,a tenyerén hordozna,hidd el, ezt kevesen mondhatják el a kapcsolatukról

3. saját tapasztalat, a jelenlegi páromat amikor megismertem, 3 randit mondtam le vele, nem vonzott, semmi különös, most meg...évek óta a legvonzóbb férfi számomra

Ha egy kicsi esélyt is látsz,adj egy esélyt kettőtöknek, a te tempódban! És nagyon fiatal vagy még :)

Attól függ, hogy te milyen ember vagy!!! Ha Ha képes vagy elfogadni, tisztelni és megbecsülni hogy veled van, és nem lépsz később se félre, csak vele tervezel, akkor menj csak bele.

Én azt veszem észre, hogy a nem szerelmi házasságok, tömegével bomlanak fel. Mert a nem szerelmes fél várja a csodát, hogy a párja egyszer csak herceggé változik. De nem változik. És nem képesek elfogadni ezt, aztán lényegtelenségekből is vitát csinálnak, aztán eljön a válás, még ha gyerek van akkor se térnek észhez...

Réges-régen sem szerelemből házasodtak az emberek, mégis egész jó kapcsolatok voltak, ritka volt a válás, mert elfogadták és megbecsülték egymást.

Ha te is beletörődsz, hogy sohasem fog megváltozni, de szeret és ezt értékeled, akkor jó is lehet. Az se mindegy, hogy hogyan alakul az ízlésed... Lehet, hogy 10 év múlva szerelmes leszel belé. Vannak ilyen emberek is.

(Én pl nem ilyen vagyok... Első látásra szeretek bele inkább... És akibe elsőre nem sikerül, abba tudom magamról, hogy később se fog menni, tehát kér becsapnom magam.. Idősebb vagyok nálad, és egyedül vagyok még.

Nekem is volt egy ilyen emberem, aki odavolt értem, én viszont milliószor megmondtam neki, hogy soha. Nem vonzódtam hozzá, viszont nagyon jó volt a környezetében lenni, jókat beszélgettünk. Már régóta nem találkoztunk, és hát hiányzik!!! De továbbra sem vagyok belé szerelmes, csak hiányzik a vele való beszélgetés. tehát bennem is megfordult már, hogy mi a jobb. Így egyedül, vagy inkább vele volna jobb? Még egy ideig biztosan ragaszkodom a szerelemhez. Viszont ha egyszer letennék róla, és belemennék nem szerelemből egy kapcsolatba, akkor mindent megtennék, hogy neki jó legyen és jól ellegyünk egymással, és eszem ágában sem lenne kiszállni, még ha mégis szembe jönne később a herceg... Mert ez a másik kihasználása lenne. Olyat pedig ahogy én sem tűrök senkitől, én sem teszek mással...!

Na nem tudom. Gondold át! Te ismered magadat a legjobban. Te tudod, hogy mi jó neked és mi az ami nehezedre esik vagy nem megy, az a lényeg, hogy se magadat, se őt ne csapd be!

Ő biztos még jobban imádna, ha őt választanád. Csak akkor legyél hozzá mindig őszinte, kérj tőle türelmet, ígérd meg neki, hogy vele maradsz. Nem egyszerű. Lehetséges, hogy ezt a baráti kapcsolatot nektek is szüneteltetni kellene pár hónapra, és utána tisztábban látnál!)

szerintem egy házasság akkor működik, ha 3ból 2 teljesül: a férjem a szerelmem (szex), a barátom (szabadidő) (üzleti) partnerem.

csak barátság nem elég, hosszú távon. fontos, h az elején a szerelem/szex kiinduló pont.

szex nélkül ne menj hozzá. ha az működne köztetek, jó lenne, mert a szex nagyon közel van a szerelemhez, lenne köztetek pezsgés, érzékiség...

Hiába múlik el egy idő után a szerelem (helyesebben: ÁTALAKUL), ez gyenge érv szerintem az általad vázolt házasság mellett.

Ha valakibe sosem voltál igazán szerelmes, akkor nem az a fajta kötődés, és mély szeretet fog kialakulni irányába, mint amit az "egykori" szerelmed iránt fogsz érezni pl. 10 év múlva. A "jobb híján" kötött házasság szerintem egy idő után úgyis megmérgezné a lelkedet.

Látsz egy idősebb, boldog szerelmes párt az utcán, és mardosni fog a kétség, hogy neked ez nem járt volna-e. Azonfelül a szexuális kielégültség is nagyon-nagyon fog hiányozni.

Aztán meg ha mégis beleszeretsz valakibe, és már gyereked is van a "jobb híján szeretett" férfitól, akkor jön a pofára esés, hogy mit csinálj.

Összegezve a válaszom: SOHA nem házasodnék olyan emberrel, akibe nem vagyok szerelmes.