Ez másnak is bántó lenne, vagy csak én érzem rosszul magamat?

Hát fogalmazhatott volna szebben is...

Nem lehet, hogy ő is szeretne, csak valamiért még nincs neki?

Jó, hát valahol érthető, mert vannak olyan gyerekek, akik hisztiznek, rohangálnak, kiabálnak, 1 percre nem lehet egyedül hagyni őket, mert nem ülnek meg a fenekükön.

Lehet nem szeretné ha káosz , kiabálás lenne az esküvőjén. OK, megértem...

Meg ha nem tudja elfogani hogy van gyereked, mert neki vmiért nincs...OK, azt is.

Nekem is volt egy ilyen barátnő, aki utazgatott, élte az életét, partyzott, amikor nekem gyerekem lett, akkor már nem veszélt velem annyit, volt, hogy 1-2 hétre eltűnt. Aztán neki is lett gyereke, na , azóta érdekes, megint megtalált, minden nap ír, beszélünk...

Nade mondhatta volna szebben is. Érthető, hogy neked ez rosszul esett. :/

Olvastam, hogy van aki kiköti, hogy nem mehet gyerek...

Most már van családod, a gyerekeid hozzátok tartoznak.

Most mi lesz így? Mentek a gyerekek nélkül? Vagy csak az esküvőre mennétek, lagziba nem?

Én lehet hogy azt csinálnám, hogy ok, gyerek nélkül, de akkor csak az esküvőre maradnék, aztán lépnék onnan. De akkor meg lóvé sem jár. :)

ilyet csak az mond, akinek nincs gyereke, aki hasonlót még nem tapasztalt. Nyilván a barátnődnek még a felhőtlen, gondmentes kikapcsolódás, szórakozás az első, amibe egy gyerek nem fér bele.

szerintem ne bánkódj, mert ő csak egy a sok közül.

Jah, mert ha valaki nem akar gyerekzsivajt, rendetlenkedést, visongatást, borogatást az esküvőjén, az biztos csak irigy, mert neki nincs gyereke, jah és tuti h nem is lehet neki. Na és abban mi olyan hihetetlen, h valaki 34 évesen még nem akar szülni, majd csak 35 évesen pl?

Az ő esküvőjük, ők döntik el, milyen színű lesz az abrosz és a székszoknya, ahogy azt is, kik legyenek jelen. Ők nem akarnak gyerekeket. Két lehetőség van, elmenni gyerek nélkül vagy otthon maradni. Ennyi.

Lehet, valami kis elegáns, visszafogott szertartást és ünneplést képzelnek el, ami róluk szól, nem arról a gyerekről, aki végignyígta az egészet.

Még mielőtt nekem esne itt valaki, h biztos nekem sincs gyerekem, meg meddő vagyok és csak az irigység beszél belőlem, közlöm, h bele se kezdjen, mellélőne nagyon és igen, ha el akarnék menni az esküvőre, ahová csak engem hívtak meg, akkor a gyereket rábíznám valakire, vagy nem mennék le, ha nem tudom megoldani.

Őszintén? Öt kisgyerek volt a harminc fős esküvőmön.

Így totálisan megértem a barátnődet. Egy lakodalom felnőtt buli, maximum az elején Legyen ott gyerek.

Szegény keresztanyukám, korán el kellett mennie, az unokatestvéreim pont dackorszakban voltak, és az esküvői szertartás közepén jött rájuk a hisztiroham.

Ráadásul nagyon hamar le kell lépnie egy kisgyerekes szülőnek.

Szerintem barátnőd azt szeretné hogy sokáig maradj.

Az en velemenyem az, hogy a gyerekem hozzam tartozik.

O a csaladom. Ha nem vihetem, akkor en sem megyek. Es biztosan rosszul is esne. Ha igaz barat, nem ker ilyet.