A bölcsi beszoktatás nektek hogyan ment?

Nekünk nem volt ennyire durva, de még lehet, mert közben 3 hétig itthon volt betegállományban.

Szóval én minden nap beszélgettem róla vele. Eleinte nagyon tetszett, utána mikor rájött, hogy nem olyan buli, akkor már sírt (egyszer örjöngött). 3 napig sírt, utána már csak mondogatta, hogy nem szeretne menni, de azért szépen ment befelé.

Mikor itthon beszélgettünk, meséltem neki, hogy a többi kispajtás anyukája is dolgozik, és nekik ott nagyon jó, mert sok gyerek és játék van. Ha velem jönne, ott nem lenne jó, mert ott egész nap egy széken kellene ülni csendben, és nincs játék sem, meg nem is lehet játszani, mert mindenki dolgozik.

Mikor mondta, hogy nem szeretne menni, mondtam neki, hogy megértem, és mikor én kicsi voltam én is mindig mondtam anyukámnak, hogy ne vigyen, de utána meg már úgy megszerettem, mert aranyosak a gondozónénkik, és mindenki szereti.

Szóval minden délután meg reggel is beszélgetünk róla, és reggel időben érkezünk, hogy nyugiban tudjunk átöltözni, kezetmosni.

Nagyon megértelek. Nekem csak egy nap volt, hogy őrjöngött a gyerek (bár mondom, holnap megyünk először 3 hét után... nem tudom mi lesz), de akkor én itthon sírtam, de olyan rendes volt a gondozónő, hogy reggeli után felhívott, hogy nyugodjak meg, 10 percig tartott és azóta semmi baj.

Remélem megoldódik mihamarabb, mert így neked is rosszak a napjaid. Általában azért 2-3 hét elég szokott lenni, de hát gyereke válogatja. Azért kérj tanácsot a gondozóktól.

Kisfiammal pont 5 hete kezdtük el a beszoktatást egy családi napközibe. Mindenki azt tanácsolta, hogy 2 hetet hagyjak a beszoktatásra, mert annyi kell mindenképpen. 2 éves múlt, ő volt az első gyerek, tehát egy ideig csak a gondozónénivel volt, vagy még a tulaj kislányaival. Azóta már van több gyerek is, de nem egész napra, és nem állandóra, mint ő.

Így ment a beszoktatás egyébként: első nap csak ott voltunk együtt kábé másfél-két órát. A következő nap otthagytam kb. fél órára, mondtam neki, hogy el kell mennem gyógyszertárba, majd megyek érte. A harmadik nap már ott hagytam 1/4 10-től már fél 1-ig, ebéd után mentem érte, azt mondtam neki, hogy elmegyek a munkahelyemre. Ekkor már úgy köszönt el tőlem, hogy hátra sem nézett rám, csak tologatott egy autót, és kiabálta, hogy pápá! Negyedik napon már ott is aludt, 1 óra 1 percet, utána mentem érte. Ötödik napon is ott aludt, alvás után hazahoztam.

A második héten már reggeltől délutánig ott volt, 3 órákat aludt minden nap, a hét közepétől ott ment már a reggeli és uzsonna is felkelés után. Eddig egyetlen nap volt, amikor kicsit nyüszizett utánam, kábé két percig.

Egyszer sem hallottam tőle, hogy nem akar menni, sőt, mikor jövünk hazafelé, akkor mondja mindig, hogy jó volt bölcsiben, és tulajdonképpen úgy kell hazarángatnom. Napközben többször elmondja ugyan a gondozó néninek, hogy nagyot alszunk, és utána anya mindjárt jön értem. Megerősítik benne, hogy igen, anya jön érted alvás után, és ezzel tudomásul veszi, és kész.

Hétvégén mivel nem mentünk, többször emlegette is, hogy anya, megyünk bőcsibe. Egyik nap este, lefekvés előtt indult kifelé az ajtóhoz, hogy márpedig ő megy a bölcsibe. :)

De kíváncsi voltam, hogy mikor lesz visszaesés ebben, mert mindenki azt mondta, hogy lesz. Hogy majd le fog neki esni a tantusz, hogy ez bizony rendszeres lesz, mindennapos, és a 3-4. hét a vízválasztó. De eddig semmi ilyen, hála égnek minden simán megy (kopp-kopp-kopp).

Én sokkal rosszabbul viseltem az első pár napot, mint ő. Azóta már dolgozom, és nyugodt vagyok, hogy szeret ott lenni, jó helyen van, szeretik ott, és ugyanolyan kiegyensúlyozott gyerek, mint eddig volt. Sok új mesét, mondókát tanul, foglalkozások vannak.

Csak azt tudom mondani, hogy beszélgessetek sokat a bölcsiről, és legyél magabiztos, és nyugodt. Ha a gyerkőc azt érzi rajtad, hogy stresszelsz, annál nehezebben fogja venni az akadályt. Őszintén kívánom, hogy minél előbb megoldódjon a problémátok. :))

2 Hetet mindenképpen adj neki. És ne mutasd, hogy neked ez fáj, mert megérzi. Amikor átöltözteted már köszönj el tőle, amikor beadod, már ne mondd neki, hogy szia, meg pápá stb. Minél gyorsabban add át a gondozóknak. És mosolyogj!!

A fiam 4 hete jár, második héten pityogott minden reggel, meg néha napközbe is. Múlt hét óta pedig mintha kicserélték volna, olyan jó kedvvel megy be. Ennyi idő kell nekik, hogy megszokják, hogy nem örökre maradnak ott, na meg a szabályokat is.