Szülés után ájulás elkerülése?

Nem vesztettél túl sok vèrt vagy nem kaptál túl sok èrzèstelenìtőt? Ezek okozhattàk.

Nekem egy kolleganőmnek elhùzòdott a szülès, a kimerültsègtől àjult el, mkkor ,,kèsz voltak".

Sokat szàmìt az is, amit ìrtàl, hogy nehèz szüles volt. Egyszerű szülès utàn max. fàradt az ember meg izomlàza van. Ha bàrmi sèrülès törtènt, akkor a sebesülès nagysàgàtòl függően nehezebb a helyzet.

Amikor felülsz ne állj fel azonnal, várj akár perceket is.

Mondjuk sok tapasztalatom ezzel nincs, de a mostani (2.) szülésnél én is úgy ereztem mikor felültem hogy jobb ha várok kicsit. Egészségügyben dolgoztam, és a hosszabb ideje fekvő betegeket így állítottuk fel, hogy előbb üljenek egy darabig.

Elsőnél én is ájultam. Nálam ami baj volt, hogy 02.-án este vacsoráztam, az volt az utolsó evésem. 03.-án reggel mentem be a kórházba magzatvíz szivárgással, de csak a megfigyelőbe fektettek. Egész nap nem ehettem/ihattam, hiába voltam éhes. Este indították a szülést. Így este 7től kaptam az oxitocint, onnan kb 2perces fájásaim lettek egyből. 7órán keresztül vajudtam, olyan fájásokkal, hogy mérni sem lehetett már, mert egybefüggött, nem volt szünet benne.

Mikor meg lett a fiam, hiába feküdtem még 2 órát, ahogy felálltam összeestem egyből. Én is arra keltem, h 4en rángattak fel.

Szóval nálam a nem evés és a kimerülés okozta.

2.szülésemnél kb futva mentem a zuhanyzóba, olyan jól voltam.

Nem szabad felállni. Felülsz, kicsit vársz, ha minden oké, akkor lelógatod a lábaid, kicsit vársz, ha minden oké, akkor felállsz, állaz egy helyben kicsit, ha minden oké, mehetsz.

Mondjuk én tini korom óta "ájulós" vagyok, illetve szoktam vért adni, ott is ugyanez a metódus és ismerem a jeleket, a láblógatásig nálam minden rendben volt szülés után, aztán ahogy próbáltam felállni, éreztem, hogy ez nem lesz jó, gyorsan visszaültem és eldőltem. Kicsit feltettem a lábaim, majd negyed óra múlva ugyanez történt, ennek már szemtanúja volt a személyzet is. Vérnyomásmérés, kaptam két infúziót és 2 óra múlva lazán "felpattantam".

Szóval normál esetben úgy kerülhető el az ájulás, ha odafigyelsz magadra és szépen fokozatosan próbálsz felállni, ha nem vagy jól, visszafekszel.

Az első szülés utáni éjjel (reggel műtöttek), én is elájultam, de engem keltettek és zavartak ki a mosdóba. A nővér magamra hagyott, hogy úgyis menni fog, hát mégsem. Összeestem, felszakadt a seb, majdnem életmentő műtét lett belőle. Emiatt évekig rettegtem a második gyerek gondolatától.

Végül rábeszéltem magam, ugyanoda mentem vissza és még előtte szóltam, hogy korábban hogy jártam. Ezúttal 2 óránként jött hozzám valaki és nem állítottak fel 5 óra után pisilni meg sétálni. A seb szépen gyógyult, a majdnem 4 kilós fiam is jól evett, így 48 óra múlva egyedül sétáltam ki a kórházból (a férjem vitte a babát), de sokkal jobb állapotban hagytam ott, mint első alkalommal.

Többször nem futok neki, de így jó volt lezárni ezt a korszakot.