Tedd a szívedre a kezed. Szakitanál a pároddal ha nem tudna teherbe ejteni?

Nem szakítottam. Brno-ban van egy híres meddőségi klinika, ott tették helyre a páromat, miután Németországban!! (Itt élünk) már lemondtak róla, csak rá mondták, hogy nemzőképtelen, azt' ennyi.

Így is kellett segítség, de az ő biologia gyerekét szültem meg.

Biztosan nehéz lenne elfogadni ezt a helyzetet, de én is úgy gondolom, hogy előbb végigjárnánk az egyéb megoldásokat (pl lombik program), minthogy szakítanék. Nem csak anya akartam lenni, hanem _tőle_ akartam anyává válni, szóval így egy kicsit értelmetlen lenne a szakítás.

Az teljesen más kérdés, ha nem is akarna teherbe ejteni. Akkor elválnának az útjaink, mert nem ugyanazt akarjuk az élettől, így persze nincs értelme tovább együtt maradni.

Nálam ez is beletartozik a jóban-rosszban-ba. Tehát nem hagynám el.

Engem sem hagyott el a férjem, mert nem tudtam teherbeesni.

Én sem hagytam el, mert az örökbefogadáson nem lettünk alkalmasak (miatta).

Azt egy percig sem gondoltuk, hogy emiatt bármelyikünk is feladja a kapcsolatot. Fontosabb volt a másik a gyerek iránti vágynál.

Végül most lombikkal terhes lettem (annak idején elzárkóztunk ettől a lehetőségtől).