Mi a jelenlegi szabályozás PhD képzés bemeneti követelményeit illetően?

"A nyelvvizsga nem egyenlő a nyelvtudással"

Persze, a nyelvvizsga nem elég, mert attól magasabb, komplexebb tudás kell. De neked még nyelvvizsgád sincs...

Ezért írtam, hogy általános felsőfokú tudás kell, aztán ahogy angolul olvasod a cikkeket a negy év során hozzájön már magától a szaknyelv.

Az nem fog menni, hogy te a B2-t is csak bemagolod, meg mosógépszerelőzöl és lenézed azt a tudást, amit a B2 elismer, holott neked az sincs meg. Attól pont, hogy TÖBB kellene, papírkövetelménytől függetlenül.

"ha ezen múlik, akkor magolok és összehozok egy B2-t, eddig nem tettem mert hát minek"

Mert bemeneti követelmény. És mint írtam, az a minimum. Neked az nem lesz elég, ha nem akarsz ordas nagyot égni akár magyar konferencián is, ahol az emberek tudnak angolul. Ugyanis sok helyen magyar konfon is angolul kell előadni, a külföldi (vendégek, esetleg pár előadó) miatt.

Btk-n nekünk például kimenetiként két idegen nyelv kell, plusz két angol nyelvű publikáció (az 5ből).

De gondolom neked az angol nyelvű publikálas sem lesz gond, mert ugye a B2höz is még jócskán "magolnod" kéne, de azért leszólod, hogy az lófsz se :D

Lesz még itt koppanás, úgy érzem.

"Egyébként ezzel a kötelező angollal se értek egyet, nemrég nézegettem doktoranduszok komplex vizsgáinak prezentációit, simán van köztük olasz nyelvű kutatási téma, amihez főleg olasz szakirodalmat használt az illető, bár tény, hogy nem árt persze, ha kapiskál némi angolt, de nem errefelé orientálódik elsősorban. Vagyis a nyelvtudás (szakmai főleg) akkor indokolt és szükséges, ha a témád megkívánja, ha külföldi konferenciákon akarsz előadni. De ha magyar sajátosságú a téma, akkor az teljesen végigvihető többynire magyarul is, itthoni konferenciákkal és publikációkkal, ha meg mégis le akarsz fordítani egy cikket (sajátot) magyarról angolra, utána úgyis át kell nézetni anyanylvi lektorral, hogy ne maradjon benne semmi ordas nagy hülyeség, szóval nem látom olyan tragikusan teljesíthetetlennek a dolgot."

Nézd, ha valaki egy olyan doktori programban vesz részt,amely egy adott nyelv irodalomelméletéről vagy nyelvtanáról szól, akkor természetesen elég lehet annak az adott nyelvnek a felsőfokú ismerete, nem kell a felsőfokú angol tudás. De ez az egyetlen kivétel. Minden más esetben MUSZÁJ nagyon jól tudni angolul. A vizsgákra és a szigorlatra ugyan fel tudsz készülni magyar forrásokból is, de ez a doktori képzésnek csak az egyik, és nem is a legfontosabb része. A doktori képzésben kőkeményen kutatni kell, beadandókat kell írni és publikálni kell. Ehhez pedig hatalmas mennyiségű szakirodalmon kell átrágnod magad, önállóan. A szakirodalom pedig (az általam említett egyetlen kivételtől eltekintve) szinte kizárólag angolul lesz. Hiába "magyar sajátosságú" a választott kutatási területed, akkor is. Naiv álmokat kergetsz, ha másképp gondolod. Egyrészt azért, mert a doktori iskolában olyan beadandó feladatokat is bőségesen fogsz kapni, amelyek nem a választott szűkebb kutatási területedhez kötődnek; másrészt azért, mert egy "magyar sajátosságú" kutatási területeden sem kerülheted el a kapcsolódó nemzetközi szakirodalom igencsak alapos végigrágását. (Ha például a hazai tinédzserek viselkedéskultúrájáról kutatsz, akkor is el fogják várni tőled, hogy jó alaposan járd körül a tinédzserekről szóló nemzetközi kutatásokat.) Hidd el, nem fogsz találni egyetlen oktatót sem a doktori iskolában, aki elfogadja majd a beadandó munkáidat a releváns külföldi szakirodalom alapos feldolgozása nélkül. Más szóval nem fogod tudni angol tudás nélkül az első két év tárgyait sem teljesíteni. Aztán pedig az azt követő két kutatási évben garantálom, hogy a témavezetőd szintén ragaszkodni fog ahhoz, hogy a kutatási témádhoz kapcsolódó külföldi szakirodalmakat mind jó alaposan elolvasd és kritikailag szintetizáld. Ha másért nem, azért, mert nem akar a kollégái előtt a disszertációd prezentálásakor leégni. Ma már ugyanis doktori szinten abszolút égő, ha valaki csak a magyar nyelvű szakirodalomra támaszkodik. Épp ellenkezőleg, azt várják el, hogy a forrásaid többsége az elismert külföldi szaklapokból és könyvekből legyen. S nem lesz elég pár tucat cikk feldolgozása, hanem legalább száz kell. Én is egy bölcsészettudományból doktoráltam, higgy nekem. Tényleg nem kukacoskodni akarok, hanem jószándékból írom neked: ha doktorálni akarsz, meg kell tanulnod jól angolul. Különben hagynám, hogy a saját károdon tanulj.

Nincs olyan téma, ahol csak magyar nyelvű cikkek ismerete elég lesz neked.

Még ha politológia is, azon belül is aktuálpolitikai kérdés a kutatási területed, akkor is hozzá kell venni az elméleti hátteret, allamberendezkedés, fogalmak, definíciók, stb.

Plusz a B2 nyelvvizsga nem csak szókincset ad, hanem olyan csekélyke hasznos infót, mint hogy felismersz egy szerkezetet, nyelvtani dolgot angolból. Vagyis pont a lenyeg, hogy egy adott cikket megértesz az adott nyelven. A szakmai dolgokat nem fogod érteni akkor sem, ezért mondom, hogy a B2től JÓVAL MAGASABB tudás kell, ami már szakmai. De a B2 hiányában elvérzel azonnal.

Én senkit se vennék fel C1 angol nélkül a doktori iskolába. A legjobb, ha egy másik nyelvből is van C1.

Most komoly kutatókat akarunk képezni, vagy csak eltartani tehetségtelen semmirekellőket? Aki nem tud angol szakirodalmat olvasni - és még a publikálás szóba se került -, az mégis mit vár a doktori palyától?

Én pl. ahova megyek azt hallottam, hogy nem kell már csak egy a kettő helyett a végzéshez.

Sőt állítólag olyan is felvételizett, akinek nincs meg a nyelvvizsgája. Aztán, hogy ebből mi igaz és mi nem.