Tulajdonképpen kik a zsidók? Egy nép, vagy a zsidó vallású emberek?

Ami a rabbi es a muzsik tortenetet illeti:

- ha a mesebeli muzsik ennyire male, akkor meg is erdemli.

- de a VALODI muzsik EGYALTALAN nem male (ellenkezoleg, ravasz).

#12

"- ha a mesebeli muzsik ennyire male, akkor meg is erdemli."

Itt van az eb elhantolva!

Elismered, hogy a hátrányos helyzetűeket ki lehet (kell?) használni, és nem lehetőség szerint segíteni rajtuk.

Innen egyenesen következik, hogy a magasabb intelligenciával rendelkezők jogosan használják ki szerényebb képességű társaikat.

Azt hisze fényesen demonstráltad ezt a hozzállást.

#8

"Halvány lila ibolyád nincs arról, hogy mi a kiválasztottság."

Hát a Bibliában ez áll:

...mivel hozzád fordul a tenger kincsözöne, és hozzád jő a népeknek gazdagsága.

... Az idegenek megépítik kőfalaidat, és királyaik szolgálnak néked;

... éjjel és nappal be nem zároltatnak, hogy behozzák hozzád a népek gazdagságát, és királyaik is bevitetnek.

Mert a nép és az ország, a mely néked nem szolgáland, elvész, és a népek mindenestől elpusztulnak.

...És szopod a népek tejét, és a királyok emlőjét szopod, és megtudod, hogy én vagyok az Úr, megtartód és megváltód, Jákóbnak erős Istene.

Van még hasonló idézet bőven, de sehol nincs olyan, hogy türelemmel kellene a többi népet az egyistenhitre tanítani, hanem mindet ellenségnek kell tekinteni...

Nos ,a zsidóság etno-vallási csoport.

Hallottam már szatmár haszid rabbitól olyan véleményt ,hogy "nem a zsidók csinálták a judaizmust ,hanem a judaizmus a zsidók".

Humanisztikus (ehhez az irányzathoz tartozok) rabbitól pedig olyat ,hogy a judaizmus a zsidóság része.

Ami viszonyt tény ,a tórából kiderül ,hogy a zsidóság ,mint vallási csoport és nép pont ugyan akkor lett.

"Tulajdonképpen kik a zsidók?"

Humanisztikus szemszögből nézve az zsidó aki elfogadja és magáénak vallja a zsidó kultúrát,identitást,múltat és a jövőt. Illetve tart legalább két ünnepet (alapesteben ez a két szekuláris-tradicionális ünnep ,a hanuka és a purim) bár ezt nem vesszük annyira figyelembe.

"Akik például gyűlölik a zsidókat,e nép tagjaival van bajuk,vagy az ilyen vallású emberekkel,vagy mindkettővel?"

Ezt maguk -mármint azok akiknek bajuk van a zsidósággal- se tudják. Azt sem tudják mi a zsidóság.

Üdv!

"Tulajdonképpen kik a zsidók? Egy nép, vagy a zsidó vallású emberek?"

IS.

A lényeget tegnap 19:31 jól foglalta össze. ( részletezésnek az elejéhez: a zsó, hogy zsidó a Juda ( Jehuda ) névbõl származik, maguk a zsidók héberül úgy nevezik maguat: jehudim. )

Ábrahám volt az elsõ egyI-tenhívõ, ezért I-ten szövetséget köztött vele. ( "Mert megismertem őt azért, hogy ő parancsolja meg fiainak és háza népének, ő utána, hogy kövessék az Örökkévaló útját, cselekedjenek igazságot és jogot" ( Mózes elsõ könyve, 18. fejezet,19. vers ( 1Móz 18:19 ) - [link] ) )

Ezt megújította fiával, Izsákkal, majd annak fiai közül Jákobbal, aki I-ten angyalától az Izrael nevet kapta. Jákob családjával éhinség miatt Egyiptomba ment, ott leszármazottait ( Izrael gyermekeit ) késõbb rabszolgaként dolgoztatták 200 éven át, majd I-ten kivezette õket és 50 nappal a kivonulás után a Szináj hegyérõl kinyilatkoztatta Tóráját ( = tanítását, parancsait ), ezzel lett Izrael népbõl nemzetté. ( ie 15., v 16.sz., kb 3500 éve )

Vagyis Izrael gyermekeit a vallás tette népbõl nemzetté. ( Korábban a népet is a vallás tartotta meg, mint népet, a vallás Ábrahám óta folytonos, a hagyomány szerint, noha a Tórát ( = Mózes öt könyve ) csak a Szinaj alatt kaptuk meg, az õsatyák ( Ábrahám, Izsák, Jákob ) már ismerték és tartották is.

Izrael Állam elõször mint királyság ie 1020 körül jött létre, majd ie. 930 után két részre szakadt, az északi rész ( 10 törzs ) tartotta meg az Izrael nevet, a déli rész lényegében Juda törzse Juda néven létezett tovább. Az északi rést ie 722-ben Asszíria megódította, lakóit részint elhurcolta, részint elûzte, így maradt Juda, ezért az elnevezés. ( Vagyis ie. 722 elõtt, de ie 930 elõtt mindenképp a "zsidók" megnevezés anakronizmus. )

Természetesen már korábban sem tarotta mindenki a vallást, az északi birodalomban pl a többség nem, ezért a bünti az assírokkal, késõbb Judában is sok eltévelyedés, ezért ie. 586-ban Babilonia meghódította, sokakat babilóniába vittek, akiket 70 év múltán a Babilóniát megídító Cyrrus engedett vissza.

A többit nagyjából leírták már.

"Akik például gyűlölik a zsidókat, e nép tagjaival van bajuk, vagy az ilyen vallású emberekkel, vagy mindkettővel?"

Az ókorban elõször az egyI-tenhitel volt bajuk.

A keresztényeknek a vallással.

A 19. sz. közepén létrejött a fajelmélet, ezután már a "zsidó fajjal".

( A fajelmélet szerint az indogermán fajok a "legmagasabbrendûek", a "sémi fajok" "alacsonyabbrendûek". )

A kereszténység Mesterük haláláért okolta a zsidókat, meg azért is, mert "nem tértek meg" - közben a zsidók szerint a keresztények hitehagyottak.

A kereszténység államvallássá alakulásával ( isz. 3. sz. ) a keresztények kezdtéek üldözni a zsidókat. Ez tartott lényegében a középkor végéig.

Ebben az idõszakban a zsidókkal szemben hátrányos megkülönböztetõ törvények voltak érvényben, ezek alkalmazását az Egyház számonkérte.

A zsidók egyenjogúsítása a 19.sz.ban kezdõdött, Magyarországon az 1880-as ( vagy '90-es ) években fejezõdött be azzal, hogy a zsidó vallás a három keresztény valláshoz hasonlóan "bevett" vallás lett.

A 19. sz. közepe táján Joseph Arthur Comte de Gobineau (1816 - 1882) francia gróf "Essai sur l'inégalité des races humaines" ( Esszé az emberi rasszok egyenlôtlenségérôl 1853 - 1855 ) címmel "megalapozta" a fajelméletet. Ezután már "zsidó fajról", "német fajról", "magyar fajról" beszéltek.

Közben persze sok hamis vádat kentek rájuk, egyik jellegzetes, amit Pozitív visszacsatol nevű felhasználó írt.

( A választottság tartalmát a fenti ( 1Móz 18:19 ) idézet jelenti, részletesebben az, hogy a Ábrahám, Izsák, Jákob ( Izrael ) gyermekeinek ( leszármazottainak ) meg kell tartaniok azt a 613 parqncsot, amit bölcseink a Tórából lkevezettek. ( Angol frdításban: [link] )

Másik ilyen butaság: "zsidó vallásúak csak másik zsidóval házasodhatnak". Igaz, a vegyesházasságot a vallás nem támogatja ( más vallás sem ), de ettõl még van elég sok és volt régen is, bár ritkában. Azonkívül, bár a zsidó vallás nem térít, de létezik betérés, tehát aki fel akarja venni, megteheti, bár eléeg macerás, mert a rabbiknak meg kell gyõzödniük arról, hogy a betérõ valóban zsidóként él, ez pedig inkább évek, mint hónapok.

De létezik. Már az ókorban is: Ruth Moábból származott, megözvegyülve követte és anyósát Izraelbe, azt mondta: "néped a népem, I-tened az I-tenem", férjhez ment egy zsidóhoz, egyik dédunokáját úgy hívták: Dávid és Izrael legnagyobb királya lett, az õ leszármazottja lesz a Messiás.

A középkorban a Vatikána a magyar királyhoz írt levélben helytelenitette, hogy sok keresztény leány megy férjhez tehetõs zsidóhoz.

Szóval ma már etnikailag semmivel nem egyöntetûbb, mint mondjuk a magyar nép. Csak annyi a különös, hogy a nép is zsidó, a vallás is, de a zsidó népnek legfeljebb, ha 20%-a vallásos, éppúgy, mint más népeknek. ( Izraelben ez az arány magasabb. )

A pénzzel kapcsolatban a Tóra parancsa:

"Midőn pénzt adsz kölcsön az én népem közül valakinek, aki szegény, ne légy vele szemben mint hitelező, ne terheld őt kamattal." ( 2Mózes 22:24 - még a Szináj alatt, a Szövetség Könyvében ( 2Móz 20-24. fejezetek )

"Ne fizettess kamatot testvéreddel, kamatot pénzben, kamatot eledelben, kamatot bármiben, amit kamatul vesznek. Az idegennel fizettethetsz kamatot, de testvéreddel ne fizettess kamatot" ( 5Móz 23:20-21 )

Tehát a (hit)testvértõl nem szabad, idegentõl szabad. A kereszténynek minden keresztény a testvére, ezért a keresztéenyek nem kérhettek egymástól kamatot, anélkül viszont a pénzkölcsönzés veszteség, mert a pénz értéke idõvel csökken. Így a kölcsönzés a zsidókra maradt, mert a zsidónak a keresztén nem (hit)testvére.

A reformáció ezen változtatott, megengedte a kamatot, ezért támogatták a vagyonosok.

( Más kérdés, hogy azért a gazdag keresztények és pl a Vatikán megtalálták a módját: kamat tilos, de szabad ajándékot elfogadni. Így lett a Vatikáni Bank egy idõben a világ legnagyobb bankja. )

Arra vonatkozólag, hogy "a zsidók" ilyenek, meg olyanok, azt hiszem Mikszáth Kálman írta, vagy mondta: "nekem az antiszemitizmushoz egyáltalán nincs szükségem zsidókra".

+++++++++++

Pozitív visszacsatol nevű felhasználó,

Idézeteid teljesen világossá teszik, hogy, mint Andizsuzsi nagyon helyesen megállapította: Halvány lila ibolyád nincs arról, hogy mi a kiválasztottság. de még annál halványabb se. Bszolut negatív a visszacsatolásod. ( Nem a qtyqrutyon kell tanulmányozni a Bibila értelmesését. :) )

17-es,

"Ezt maguk -mármint azok akiknek bajuk van a zsidósággal- se tudják. Azt sem tudják mi a zsidóság."

Egymillió okot fel tudnának sorolni, hogy miért utálják a zsidókat. Már egy 5 éves gyerek is averziókkal bír sok kisebbséggel szemben, ezeknek a kisebbségeknek a nevei negatív jelentésűek. Nneduddgi, Mikszáth mást is mondott, bár ebben sem volt teljesen igaza: Mi az antiszetimizmus. Ha valaki jobban haragszik a zsidókra, mint kellene...